2024. november 22. | péntek | Cecília nevenapja
 
Regisztráció 
Belépés Belépés
Keresés
RSS RSS Hírek Hírek Meghallgattuk Meghallgattuk Ajánlók Ajánlók Fesztiválok Fesztiválok Interjúk Interjúk
zene.hu a kezdőlapom feliratkozás hírlevélre
 
 
 
zenés állások
Oldal.info
 
 
 

Összes program

Kapcsolódó cikkek
Szenvedélyes nyárköszöntőt rendeznek Budapesten
Jubileumi előadásra készül szombaton az Operaház
Seregi László
     
 
Seregi László
 
     

Seregi László

Budapesten született 1929-ben. Tizenöt és fél éves korában, amikor a fővárosban elhallgattak a fegyverek, jelentkezett az Iparművészeti Főiskola grafikai szakára. Nem fejezte be tanulmányait, raktárosnak ment a fogaskerékgyárba. 1949-ben táncosnak szerződött a Néphadsereg Művészegyütteséhez. Az együttesben Szabó Ivántól néptáncot, Nádasi Marcellától klasszikus balettet tanult.

Hamar megmutatkozott koreográfusi tehetsége: 1952-ben jelentkezett a Kalotaszegi táncok című művel, amelyet 1953-ban a Reggel a táborban követett. 1957-ben szerződtette az Operaház mint táncost, majd balettmester és koreográfus lett. Eleinte operákba készített balett-betéteket, melyek közül a legsikeresebb a Faust (1966), Tannhäuser (1967) lett. 1968 az áttörés éve volt: hatalmas sikerrel mutatta be az együttes három felvonásos nagy balettjét, a Spartacust, rá két évre, 1970-ben megkoreografálta A fából faragott királyfit és A csodálatos mandarint. Ezután újabb sikeres, egész estés balettek következtek: Sylvia (1972), A cédrus (1975). 1978-ban egy kiváló egyfelvonásossal jelentkezett, a Változatok egy gyermekdalra című művel. 1977-től 1984-ig az Operaház balettigazgatója volt. 1985-től újból jelentős alkotások sorozata indult: a Rómeó és Júliával megalkotta első Shakespeare-balettjét; ezt követte 1989-ben a Szentivánéji álom, majd 1994-ben A makrancos Kata.

Koreográfiáival az Operaház balettegyüttese az elmúlt évtizedekben számos kiemelkedő sikert aratott külföldön. Műveit a világ jelentős balettszínpadain bemutatták és műsoron tartják.

Seregi László több hazai és külföldi díj tulajdonosa:
Erkel Ferenc-díj (1969), Érdemes művész (1972), SZOT-díj (1975), Osztrák Nagyérdemrend (1976), Kiváló művész (1978), Kossuth-díj (1980), Magyar Népköztársaság Babérkoszorúkkal ékesített Zászlórendje (1989).

Főbb művei:
Néptánc-koreográfiák: Kalotaszegi táncok, Reggel a táborban, táncok a Székely fonóban;
Táncbetétek operákban és zenés színpadi művekben: Koldusdiák, Tell Vilmos, Elektronikus Szerelem, Faust, Tannhäuser, Macskák;
Film: Életbe táncoltatott lány;
Egyfelvonásos balettek: A fából faragott királyfi, A csodálatos mandarin, Air, Városban, Szerenád, Kamarazene No. 1., Változatok egy gyermekdalra; Nagybalettek: Spartacus, Sylvia, A cédrus, Rómeó és Júlia, Szentivánéji álom, A makrancos Kata.

[2005.11.09.]

Szólj hozzá! (Ehhez be kell lépned)
lap teteje
 
-Billentyűs zenész [2024.10.28.] apróhirdetés
© SirOeshImpresszumMédiaajánlatSiteMap/Honlaptérkép • RandD: Jumu

Megnéztük - szuperhősök és vikingek metal bulija a Barba Negraban
November 03-án két...

Megnéztük az Animal Cannibalst a Zene Házában - képekkel
Élő zenekaros koncertet adott az...

Megnéztük Horváth Tomi Halloween partyját a Barba Negraban
Valóban verhetetlen - Frank Turner visszatért Budapestre!
Álom Színházban jártunk - megnéztük a Dream Theater koncertjét Mike Portnoy visszatérésével
Hans Zimmer legendás zenéi élőben: Ilyne volt a New Dimension koncert Budapesten
Brit Floyd koncertbeszámoló - Ha nincs ló, tényleg jó a szamár is!
beszámolók még