Kárpáti Zoltán Zalán - ZZ

Született a 70-es évek derekán Komlón: A város rengeteg élményt, tapasztalatot, adott számára és ami a legfontosab: a zenét. Bár nem zenész családból származik, szülei és nagyszülei is játszottak hangszeren.. Édesapja az 50-es évek közepétől (a gimnazista éveiben) lecserélte a klarinétot szaxofonra, és iskolástársaival összehozott egy bandát, amit az akkori zenei forradalom a rock’n’roll ihletett. Elég komolyan vették a fiúk a zenélést (később számos tag zenei pályára is lépett) és ez olyannyira sikerült is, hogy az akkori politika rendszeridegen elemnek titulálva apját be is vonultatta katonának az akkori 24 hónap helyett 32-re. Csak hogy megtanulja…hát ennyit a gyökerekről.

A Kodály Zoltán Zenei Általános Iskolába járt, ahol elkezdődött a zenei művelése. Az énekórák mellett, ami hetente két reggeli szólampróbából, két összkari próbából és napi minimum egy énekórából állt (hetente legkevesebb 9 óra) a szülei zeneiskolába is beiratták, és hogy véletlenül se unatkozzon plusz német majd angol, nomeg úszás és később atlétika.

A zenesuliban furulyázni kezdett, később fuvolázni tanult de korán abbahagyta egy fogszabályzó miatt. A hangszermentes élet nem tartott sokáig, a szomszéd srác szerzett valahonnan egy Jolana típusú elektromos gitárt, amire azonnal rávetette magát szülei nagy örömére. Kapott egy feles (gyerekméretű) Cremona damilhúros gitárt –mert akkor csak ezt lehetett kapni a játékboltban. Hatalmas lelkesedéssel kezdte el felfedezni a hangszert, amihez nagyban hozzájárult a Zrínyi klubban szerveződő és működő komlói „rockélet” varázsa. Egy barátja tanácsára elment vele egy zeneiskolai órára, ahol egy nagyon szép „gitártanárnéni” fogadta és 15 perc alatt átvették az elsős anyagot, szóval maradt tanulni. Pár hónappal később már egy országos gitárhangversenyre vitték, ahol duóban játszott az akkor legtehetségesebbnek tartott komlói növendékkel és szép helyezést is értek el. Első fizetéséből megvette az eredeti gyári számmal ellátott Fender akusztikus gitárt, amelyet még a mai napig is őriz. Ugyanekor megvette első elektromos hangszerét (Muzima - Lead Star). Belépett első zenekarába...

A gimnázium első évében összeraktank egy sulizenekart, mert a minden évben megrendezésre kerülő daléneklési verseny miatt rengeteg osztálynak volt szüksége zenei kíséretre az általuk választott dalhoz. Másodikos koromtól ismét együttesben játszik. A tagok jöttek-mentek, és általában mindig az énekesekkel voltak gondok, de úgy egy év múlva annyira egybe volt a csapat, hogy megalakították az ős Hearty Laugh-ot. Az összes környékbeli fesztiválra elmentek és többségében el is hozták a díjakat. A suli vége és a továbbtanulás kényszere pillanatok alatt szétzúzta a társaságot. Gimi után irány a Közgáz.

Első felvételi nem sikerült, azonban jó pár hónap kihagyás után a Hearty Laugh zenei magja ismét próbálni kezdett és úgy tűnt a kis pihenés mindenkinek jót tett. Egy szomszédos próbateremben zenélő banda frontemberét lenyúlva újraegyesítették erőiket és mindent elsöprő lendülettel kezdtek neki a közös zenei munkának. Fél év múlva már saját dalokkal nyerték meg a Kaposváron megrendezett területi Rockfesztivált, több mint 50 zenekart maguk mögé utasítva és már akkor tudták, hogy nem a hangszeres virtóuzitás, hanem a csapatból áramló őserő győzte meg a szakmai zsűrit, melynek tagjai között Latmann Béla és Takács Tamás is helyet foglalt. Beindult a gépezet, rengeteget koncerteztek, tehetségkutató fesztiválokon indultank (Marlboro fesztivál, Marschall tehetségkutató feszt.) előzenekarként végigjárták az országot, többször felléptek a Sziget fesztiválon is, stúdióban rögzítették dalaikat. Egy komoly hangvételű lírai dalukkal bejutottak a 97-es Pop-Rock fesztiválra, majd tovább a döntőbe, és a legjobb szövegnek járó díjjal tértek haza. Sajnos vidéki zenekar lévén nem tudtak a tűz közelében melegedni, ezért eldöntötték: felköltöznek Budapestre.

1998 márciusában nagy reményekkel és szép tervekkel indultak el, de csakhamar rájöttek, hogy a kapcsolatok, amivel még jó pár évvel ezelőtt rendelkeztek, már nem, vagy nem úgy működnek. A szolnoki Denevér fesztivál nyerteseként hetvenórás stúdióidőt kaptak, amit azonnal felhasználva elkészítették a Dráma című albumukat majd az anyaggal házalni kezdtek a lemezkiadóknál. Több kiadónál már a lemez előszerződésére is sor került, de ezen a ponton mindig megtorpant a dolog, úgy tűnt a kiadók nem merik bevállalni a Rock-Metal zenét. A sorozatos kudarcok, a megélhetés és együttélés nehézségei (a bandából hárman egy szobában laktak egy III. kerületi albérletben) és a zenei működésképtelenség – koncertek hiánya, próbateremmel kapcsolatos problémák – teljesen szétzilálta a négyes fogatot. Mindannyian belefáradtak és mindenki máshol kezdte el keresni a boldogulásának útját.

Még az egyetemi évek elején egy pécsi zenésztársával megalapította a Menthol rock’n’roll zenekart, és csak ez volt az egyetlen biztos bevételi forrása. Egy pénzintézetnél gyakornoki állást szerez, mejd ott is marad dolgozni.

Édesapja egy volt zenésztársát, aki jelenleg Münchenben él – mint Elvis Presley imitátort – még a mai napig is kísérik a külföldi, illetve a hazai fellépésein. A tíz éve működő produkcióval rengeteget koncerteztek, kísérték Flipper Öcsi-t a Dáridó-ban, lemezt készítettek és turnéztak vele, dolgoztak Novai Gáborral a legendás Hungária együttes dalszerzőjével és basszusgitárosával is.

2004-ben több R’n’R együttesben is játszott közreműködőként, és így kívülállóként szemlélhette ezeket a produkciókat, rengeteg ötletet és tapasztalatot szerezve.

Természetesen alkotói vénájából fakadóan rengeteg zenei műfajban kipróbálta magát: a népzenétől a színpadi produkciókon keresztül a rock’n’roll-on át egészen a kőkemény metálig. Mindig is az új dolgok létrehozása érdekelte, de a rock(pop) zenei műfajt találta a legalkalmasabb formának a mondanivalója kifejezésére. Számos ilyen jellegű project után fogant meg benne a gondolat, hogy még tesz egy utolsó, óriási erőfeszítést, hogy megtalálja azokat a társakat, akikkel együtt tud gondolkodni. A zene révén ismerte meg Noa-t, majd később jött L.A.LEE is, - egy volt gyerekkori zenésztársa akivel élete első bandájában nyomták a rockot – és végül, de nem utolsó sorban Szityó, aki szintén földije. Így lett teljes a L.O.V.E. Street legénysége.

2006-tól a L.O.V.E. Street feloszlása után marad a csapattal és megalakítják a Lovegun-t.

[2006.10.20.]