Rákoshegyi Bartók Zeneház

Kettőezerhatban Bartók Béla születésének 125. évfordulója esztendejében, ősszel nyíltak meg a Rákoshegyi Bartók Zeneház kapui. A ház, ahol Bartók Béla 1912-20 között lakott és remekműveit komponálta, szépen megújult és élő zeneházzá alakult.
Bokor Jutta a Házat működtető kuratórium elnöke, a Magyar Állami Operaház magánénekese, aki maga is Rákoshegyen született és él, csodálatos programokkal örvendezteti meg a zeneszerető és Bartók Béla emléke előtt tisztelegni kívánó látogatót.

A Zeneházról

“Bartók Béla életében számtalan lakást illetve házat bérelt lakhelyéül. E helyek szinte mindegyikéből ugyanabból az okból kifolyólag költözött tovább, a lakhely környezetének zajossága volt, ami zavarta. Talán két olyan lakhelye volt mindössze, ami ideálisan csöndes és nyugalmas helyet biztosított számára a komponáláshoz, a Budapest II. kerületében a Csalán út 29-ben található, ma Bartók Béla Emlékházként működő épület és a rákoshegyi ház.

Egyben e két helyen lakott a leghosszabb ideig is. A Csalán útról a II. világháború borzalmai elől menekült el, reményei szerint ideiglenes védelmet keresve az Egyesült Államokban. A rákoshegyi ház azonban annak ellenére, hogy se víz se gáz se villany nem volt, minden tekintetben ideálisnak bizonyult számára. Itt is a háború szólt közbe, hisz az I. világháború okozta nehézségek és nélkülözés volt az, ami miatt végül a család úgy döntött, hogy elfogadva Lukács József bankár meghívását, Budapestre költöznek.
Bartók 1911-ben költözött az akkori Rákoskeresztúr-nyaralónak nevezett községbe, melyet később Rákoshegynek neveztek, és akkor még nem tartozott Budapesthez. Először a Jókai utca 3-as számú házban laktak egy rövid ideig.

1912-ben költöztek feleségével, Ziegler Mártával és az akkor 2 éves kisfiúkkal, ifjabb Bartók Bélával (később Ő lett a keresztapám) a Teréz utca 28-ba, ahol 1920-ig éltek.

Ez a ház ma Hunyadi utca 50-ként az az épület, ahol a Rákoshegyi Bartók Béla Zeneház létrejött.

Már legalább öt évvel ezelőtt értesültem először arról, hogy a ház ugyan megvan, de rettenetes állapotban, félő még az is, hogy egy napon összedől, vagy megsemmisül. Hosszas egyeztetés és többféle elképzelés után a helyi önkormányzat és a helyben lakó igen lelkes művészetkedvelő civilek összefogásával megalakult egy közalapítvány, melynek köszönhetően minden bizonnyal sikerül megmenteni a Bartók által hajdan lakott épületet.

Igen nagy érdekessége e háznak, hogy éppen az az előnye, ami a hátránya, nevezetesen, hogy hosszú évtizedeken át nem végeztek rajta semmilyen felújítást. Ennek nemcsak az elhanyagolt állapot, hanem az is az eredménye, hogy szinte minden megmaradt eredetiben a házon. Mind a ház belső elrendezése, mind a beépített anyagok megegyeznek avval, ami Bartók idejében ott volt. Így egy gondos és szakszerű felújítás eredmény nem csak az lehet, hogy e házban zenei alkotóműhely alakulhat, hanem az is, hogy Bartók e lakhelyét sikerülhet eredet-közeliállapotban bemutatni az iránta érdeklődőknek.”

– Vásárhelyi Gábor Bartók Béla jogutódja/kulturalis.tv.hu –

[2008.02.27.]