|
A Párizs Éjjel a harmincas évek perzselő varietévilágát tárja elénk, annak minden érzékiségével, bájával és tiltott vágyaival megbolondítva/felejthetetlenné téve az előadást. Mondén hangvételével a társadalom margóján élő prostituáltak, lecsúszottak és titkos szeretők csalóka életképeit állítja színpadra. Az előadóművészek és a nézők közötti távolság eltűnik, így könnyen előfordulhat, hogy éppen Ön fölött handstandoznak, vagyis állnak majd kézen az artisták az erre a célra kivitelezett, már cirkuszi kellékekké avanzsált bisztróasztalokon.
|