Megnéztük a Nyakamon a nászmenet főpróbáját a Tháliában - képekkel

Eugène Labiche másfél évszázados bohózatát tűzte műsorra a Thália Színház, amiből a péntek esti főpróbát néztük meg.

A darab alapötlete, hogy az esküvőjére készülő Fadinard kilovagol a parkba, ahol a lova megeszik egy szalmakalapot, miközben a kalap tulajdonosa, egy hölgy a bokrok között hetyeg a szeretőjével. Ezt Fadinard meséli el az első jelenetben, majd rögtön ezután a párocska felkeresi őt az otthonában, és a férfi megfenyegeti, hogy megöli, ha nem szerez cserébe egy ugyanolyan kalapot.

Eközben az esküvői násznép már sorakozik, és amikor Fadinard elindul kalapot keresni, a násznép követi őt a városban. A vidéki vendégek mindig azt hiszik, hogy az adott helyszín az esküvőhöz tartozik, és házasságkötést akarnak látni a kalapboltban, lakodalmat az úri szállodában stb.

Nyakamon a nászmenet képekben - klikk a fotóra

A darabban vannak vicces és unalmas figurák is. Jaskó Bálint Fadinard szerepében vicces, de a legnagyobb röhögéseket Nagy Viktor hozza a süket nagybácsi szerepében. Görög László az örömapa szerepében elsősorban azért felelős, hogy továbbgördítse a dramaturgiát, de egy idő után unalmas, hogy mindig csak lemondja, aztán újra engedélyezi az esküvőt. Szabó Győző a katonát játssza, aki kényszeríti Fadinardot a kalap visszaszerzésére, és sajnos itt is fullba nyomja a kretént: ahogy az Oscarban és a Mi kis falunkban, itt is nettó idiótát játszik.

Sóvári-Fehér Anna a menyasszony, aki ehhez képest alig szólal meg a darabban, a ruhában maradt tűből viszont abszolút kihozza, amit lehet. Az én kedvencem Jámbor Nándor volt a raccsoló gróf szerepében, mert a raccsolásból következő szóviccek és a dal is zseniális volt. Bede-Fazekas Szabolcs is jól hozza a féltékeny férjet, de ezen a főpróbán még se a lábmosást, se a cipőcserét nem sikerült igazán viccesen előadni - a lábrázás viszont zseniális volt már most is.

A jelenetek között elhangzik néhány dal, ezeknek is vegyes a színvonala: az úrhölgyet játszó Udvarias Annáé volt a legjobb dal a szünet után, volt stílusa, hangulata és jópofa története a pékségben dolgozó ribancról. Görög László, mint örömapa még az első felvonásban a felnövő gyerekekről énekelt, ott viszont a pelenkába bújtatott színészek ízléstelenek voltak.

A történet a rendőrség és Fadinard háza között, a téren fejeződik be, elég lassan: a rendőrös részek sajnos egyáltalán nem viccesek, szegény Hunyadkürti Istvánnak például egyetlen jó poén sem jutott.

Az egész darabra jellemző, hogy vicces és unalmas jelenetek, illetve szereplők váltják egymást. A Thália Színházban ez egy kétszer két órás, zenés darab rengeteg szereplővel - ha kihúznák a felét időben is, társulatban is, akkor egy pörgős, sírva röhögős óra lehetne belőle.

Jegyvásárlás

Szatmári Péter
Fotó: Petró Adri

[2024.04.21.]