Képes beszámoló! ABBA tribute show a Papp László Arénában is

ABBA tribute show a Papp László Arénában, Budapesten is

A győri előadás másnapján Budapesten is fellépett a svéd Tribute to ABBA zenekar. Az ABBA eredeti tagjaihoz kinézetben, hangban és hangszeres játékban is hasonló tagokkal, szimfonikus zenekari kísérettel, hétfő után kedden is óriási bulit csaptak a telt házas Papp László Arénában.

Érdekes, de jól működő koncepció, hogy az ABBA zenekart minden egyes részletben megpróbálják utánozni. A tagok kinézete, hangja és hangszeres tudása is hasonló az eredeti tagokéhoz, ahogy táncban, koreográfiában is utánozzák az ikonikus előadókat.

A koncert egyik legnagyobb sztárja Ulf Andersson szaxofonos volt: ő játszotta az I do, I do, I do szólóját annak idején a lemezen, turnékon az ABBA-val és most nekünk is. Andersson ráadásul nem csak díszvendég volt, hanem az egész koncertet végigjátszotta a bandával.

A zenekarnak saját szimfonikus kísérőzenekara volt a National Symphony Orchestra of London fiatal tagjaiból, akik Anderssonhoz hasonlóan aktív résztvevői voltak a produkciónak: gyakran együtt táncoltak, tapsoltak az énekesekkel és önálló szólóik is voltak a műsorban. Sőt, egy gyerekkórus is fellépett két dal erejéig - vicces és kedves volt, ahogy a kórus idősebb, kb. 10 éves tagjai a színpadról lefelé menet ünnepeltették magukat a közönséggel.

Feltűnő volt, hogy a Mamma Mia filmek és musical viszont érintetlenül hagyták a produkciót - a kivetítésben még véletlenül sem tűnt fel Meryl Streep, ahogy a When I Kissed The Teacher felkiáltása sem a második film elejéről ismert "What a mad day", hanem az eredeti "One of these days" volt. De az igazság, hogy a dalok az eredeti formában is ugyanolyan jól működtek, legfeljebb a filmben nem szereplő dalokat a közönség kevésbé ismerte.

Jellemző volt még a sok mix, amikor oda-vissza kevertek számokat, ez szórakoztató volt, bár az első filmben rendkívül megható Sleeping through my fingers önállóan is megállta volna a helyét...

A koncertnek két nehezebben érthető momentuma volt: a húsznak ígért, de negyven percesre nyúlt szünet, illetve az Aréna ültetős berendezése. A közönségben sok volt a fiatal nő és gyerek, nyilvánvaló volt, hogy mindenki táncolni szeretett volna. A When I Kissed the Teacher-re már sokan felálltak a helyükön, de csak a műsor vége felé, a Gimme gimme című dalra tódult előre a közönség táncolni. Köztük egész kis gyerekek is, akik közül a zenekar többeket is felhúzott a színpadra - családias és nagyon kedves gesztus volt tőlük.

Thank you for the music - végül is mivel lehet egy ABBA tribute koncertet lezárni, pláne a gyerekkórus előadásában - köszönjük mi is, és várjuk vissza őket ismét!

Szatmári Péter

További képekért klikk a következő oldalra.

[2019.04.02.]