Amikor a rosszcsontok Fonogram díjat kapnak, meg kiadót alapítanak

Jamie és Robi a Kovátsműhelyben.

Bár az évad végéhez közeledik, a Komédium kávézót most is megtöltötték az élő zenére és a vendégek személyes bemutatkozására vágyók. A Kovátsműhely törzsközönségén kívül a fiatlabb korosztály is tiszteletét tette, ezt betudom a vendégek rajongótáborának.

A szokásjognak megfelelően az Elvarázsolt kávéház aktualizált (értsd: még két gitár) verziójával nyílt a műsor, majd Kriszta hozta elő kutatómunkájának eredményét, azaz elkezdte faggatni a két fiatalt eddigi életükről. Megtudhattuk milyen rossz gyerekek is voltak a mai tinik bálványai, attól függetlenül, hogy egy rendszerváltásra érett társadalomban, vagy egy királyságban nőttek fel és tanultak.

Sok érdekes részlet kiderült például Jamieről is akinek magyarsága nagyon sok itt születettet maga mögé utasít, pedig alig tizenegynéhány éve tanulgatja a nyelvet. Tanulság: ott lehet megtanulni a nyelvet, ahol utcaszinten beszélik, nem pedig nyelviskolában. Szüleivel jött Magyarországra, aztán hol itt tanult, hol Cambridge-ben, aztán itt ragadt, és már két szép gyermek apja. Zenei tanulmányait többféle hangszeren végezte, többek között a tuba hagyott kellemetlen nyomokat a lelkében, végül megragadt a gitár mellett. Életcélja volt, hogy „gitárosként a színpadon akarok középen terpeszkedni” és ez mára már el is érte, bár egy kicsit szerényebben. Dolgozott koncertszervező cégnél is ahol a cégvezető személyisége ragadta meg igazán – bár inkább negatív értelemben, hogy finom legyek. Az egyik ilyen úton találkozott azokkal az énekesekkel akikből a Baba-Yaga lett. Láthatta idoljait leomlani, hiszen amikor az ember bejut az első sorba egy koncerten, és látja, hogy a nagy Ő, a Mester, micsoda unott pofával adja le a koncertjét, csak hogy kipipálhassa az estét és benyújthassa a számlát – az komoly feldolgozandó élmény.

[2006.03.30.]