Átértékeltem az életemet, már nincs hiányérzetem
Katona Klári rendkívül nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy az Adományvonal szóvivője lehet – segítségével rászorulók százai kapnak esélyt a jobb sorsra.
Amikor először találkoztam vele, 2001-ben, félreértés miatt közel másfél órát várt rám egy teázóban. Azt mondta, érezte, hogy jönni fogok, és amíg várt, elolvasta az előző nap megkezdett könyvet. Más sztárok tíz perc után sűrű szitkozódás közepette hagyták volna el a helyszínt – jogosan.
Katona Klári nemcsak a hihetetlen közvetlenségével tűnik ki a magyar közéletből. Meggyőződésem, hogy mindenki tanulhatna tőle. A sztárvilág képviselői és a hétköznapi emberek egyaránt. Neki talán fontosabb mások sorsa, mint a sajátja.
- A szemfüles rajongói már számolnak. Hozzászoktak, hogy az utóbbi időben négy-ötévenként jelentet meg stúdiólemezt. A legutóbbi, a Most című 2001-ben látott napvilágot. Ebből következik, hogy idén esedékes az új.
- Az idén nem valószínű, hogy lesz új lemezem. Rövidesen elkezdek rajta dolgozni, és nem tudom, mennyi idő kell hozzá. Csak azt tudom, még nem érek rá, egyelőre mással vagyok elfoglalva.
- Pedig sok száz ember nagyon várja.
- Nem hiszem, hogy egy stúdióalbum fontosabb azoknál a dolgoknál, amivel mostanság foglalkozom. Ebben a médiavilágban amúgy is nehéz új dalokkal átjutni a másik oldalra, a közönséghez. Anélkül pedig elég öncélúnak tűnik új anyagot készíteni. Félreértés ne essék, ez nem azt jelenti – még ha várják is –, ha a média nem támogatja, nem készítek lemezt. Az energiáimat viszont most nem médiaharcok megvívására akarom pazarolni.
- Az emberekhez a média támogatása nélkül is eljutnak a lemezei. Vagy tévedek?
- Valóban eljutott a Most és a ’96-os fekete gyöngy című is, pedig sem a sajtó, sem a rádiók felől nem kaptak nagy figyelmet. A dalírásnál sosem gondolok arra, hogy a média értékeli-e majd a végeredményt vagy sem. Ez nálam nem lehet szempont. Ha belegondolok, valószínűleg a jövőben még annyira sem fogja értékelni, mint most. De szerencsére ez nem jelent fájdalmat, ezzel kapcsolatban még egy rossz gondolat sem fogalmazódott meg bennem soha. Akinek fontos, előbb-utóbb úgyis rátalál a lemezeimre. A rádióknak nem ugyanaz fontos, ami nekem. Olyasmiről mesélek az embereknek, amiket átéltem, amikre rájöttem, amik letisztultak bennem. A zeneiségben is van egy határozott vágy, az sem biztos, hogy mindig találkozik a napi trendekkel. Engem nyilván nem befolyásolhat valamiféle elvárás, és a zene mai megítélése sem akadályozhat meg abban, hogy ne folytassam a megkezdett utamat. Foglalkoztat egy újfajta zeneiség megalkotása. S miután nincs olyan tét, hogy rádióbarát muzsikát kell létrehoznom, bátran kísérletezhetek. Ez lehet a varázsa.
[2006.04.05.]