Szörényi Levente: Árpád népe - exkluzív képek a próbáról
Az opera témája a magyar középkor egyik, talán legtanulságosabb korszakát idézi. Az István király halála után trónra került Orseolo Péter ellen fokozatosan nő az elégedetlenség. Egyre többen követelik vissza „Árpád népe” képviselőit. Sokan a Kijevbe száműzött Andrásban látják a leendő magyar királyt.
András esküvője zajlik. Feleségül veszi Anasztáziát, Jaroszláv kijevi nagyfejedelem lányát. A másik száműzött Vászoly-fi Levente nem igazán örül a frigynek. Ő a régi törvények szerint éli életét, megőrizve ősi hitét. A távolléttől is szenved, aggódik az otthoni állapotok miatt. Az esküvői szertartáson különös vendég bukkan föl, Mór apát, aki magyari földről érkezett a hírrel: Orseolo ellenlábasai Andrást hívnák haza, a magyar trónra. András megérti, lépnie kell. Levente azonban nem bízik sem a császárban, sem a pápában. András mégis elindul, Levente nélkül – kijevi támogatással Orseolo Péter csapatai ellen.
Magyari földön a csata teljes vereséggel zárul. András magára hagyatva bolyong a halottak között, a veszteségért az égieket okolja. A kihűlt csatatéren Rasdi jelenik meg, aki gyermekkori szerelmét, Leventét keresi a halottak között, mintha megérezné, mát a közelben tartózkodik.
Orseolo elűzésének sikertelensége zendülési hullámot indít el az országban. Fehérvárra érkezik Levente Vata vezér és serege kíséretében. Vata jól látja, hogy Leventét nem emelhetik királlyá, hiszen őt nem támogatná a pápa és császár. A meghívott Andrással közlik, hogy őt segítik, amennyiben eleget tesz feltételeiknek: legyen szabad az ősi hagyományokat és hitet ápolni, ősapákra emlékezni. András ezt végül megígéri, esküvéssel.
Őse, Vatának táltosa tűnik föl, Atilla világverő kardjával a kezében. „forgasd meg András őseidnek kardját!” – szól Őse.
A csata napja ismét eljön és az egyesített magyar hadak győznek Orseolo Péter felett. András megkoronázásához Mór apát bírja a pápai áldást. Oszvald, a császári hadak parancsnoka is elhozta a támogató nyilatkozatot. Ám az ünnepi emelkedettséget kínos bejelentés rántja alá: Andrásnak vissza kell vonnia testvérének és Vatának tett ígéretét. A diktátum Andrást meghátrálásra kényszeríti, elárulva ezzel Leventét és a győztes csatát segítő tömegeket. Elszabadulnak az indulatok.
A császári csapatok lendületbe jönnek a bujdosó magyarok üldözése és megsemmisítése terén. Ez András királyt merhetetlenül aggasztja és lelkifurdalás gyötri.
A magyar király a Pilisben bolyong, Leventét keresi, hogy igazolja tettét és önmagát testvére előtt. Végül rátalál. Rasdi és Levente éppen menyegzőjüket tartják. Azonban nem tudja, hogy a királyi testőrség emberei követték őt és így akaratán kívül elvezette a császári katonákat Leventéék búvóhelyére. Rasdi táltosnő beavatkozása nyomán csoda történik: a bujdosók áttűnnek a Fény Birodalmába. Egyedül Levente marad, ám ebben a pillanatban a katonák nyila halálosan megsebzi.
Amikor Levente lelke végképp kiköltözik a testéből, nagy fényesség támad, melyből megjelenik Árpád fejedelem, hogy szózatát követően a magyar történelem különböző korszakaiban feltűnjön ismét, figyelmezetve népét gyökereik, ősei tiszteletére és a pusztulására, amely a folytonos megalkuvás követelménye. A történet híven követi a korabeli eseményeket, a dramaturgia kívánta tömörítéssel és fikciókkal kiegészülve.
A mű szereplői és készítői[2006.03.28.]