Pink Floyd álnéven az Irigy Hónaljmirigy

Fantasztikus hangulatú bulin vannak túl Mirigyék, hiszen a debreceni CAMPUS Party-n felsereglett hallgatók már az első pillanattól végigtombolták az estét. Ez után beszélgettünk a csapat tagjaival.

- Egy diszkó-fellépés után mit gondoltok: ez a csapat igazi befogadó közege?
- Nem lepődünk meg sehol sem, hiszen az első öt évet abszolút ilyen közönség előtt nyomtuk le. Ezután jöttek a céges, egyetemi és városi napok stílusú fellépések, jelenleg pedig vegyes, hogy mikor milyen helyen játszunk. Azt se felejtsük el, hogy még a legelején rock klubokban zenéltünk, szóval nem nagyon tudnak már minket meglepni a szervezők.

- Minimum hány főnek álltok színpadra?
- Meg fogsz lepődni, mert nem tudsz olyan kis számot mondani. Nem volt tudatos, de egy alkalommal volt már nulla fizető is egy pécsi rendezvényen. Hozzátartozik, hogy épp akkor nyílt meg mellette egy új High-Tech dizsi, minket meg a szomszédba hívtak.

- Tíz évvel ezelőtt jobban vártak titeket, mint most? Mi a tendencia?
- Az újdonság ereje minden zenekarnál megvan, manapság már más a helyzet. Mondhatjuk, hogy ismernek minket, persze ez nem azt jelenti, hogy kevésbé szeretnének, csak tudják nagyjából, hogy mire számíthatnak. De például a mai bulin nagyon meglepődtem, hogy nagyon sok nótának tudták azt a szövegét, amit mi írtunk. Gondolom letöltötték, vagy látták a tv-ben, itt-ott, de nagyon jó hangulat kerekedett már rögtön az elején.

- A televízió szerintetek jót tett az imázsotoknak?
- Ismertség szempontjából pozitívan hatott, másrészt ez egy nagyon jó kirándulás volt nekünk, hogy ezt is kipróbálhattuk. Már régóta voltak filmes ötleteink, amiket lehetőség híján nem tudtunk megvalósítani, így különösen örültünk a felkérésnek. Ettől függetlenül a mai napig zenekarnak tartjuk magunkat, mint színtársulatnak, bár a publikum nagy része lehet, hogy a képernyőről vágja az arcunkat. Viszont ma este is csak dalok hangzottak el, nem versek, meg prózák. Érdekes, hogy az idősebb korosztályból sokan nem is tudták, hogy mi a hangszerek világában élünk, és nem ismerték a megelőző tíz-tizenkét éves múltunkat, de ez nagyon jó, mert így hozzájuk is eljuthattunk.

- Ha már saját műsor, akkor saját szerzeményekben nem gondolkodtatok még?
- Semmiképpen sem, mivel erre van igény, ezt szeretik a rajongóink, és ezt is várják tőlünk. Pontosan ezért nem is tervezünk ilyesmit. Egyébként vannak saját dolgaink, de az külföldön jelenik meg Pink Floyd álnéven.

- Hosszas nevetés után áteveztünk egy kicsit komolyabb vizekre is. A feldolgozásokban 100 százalékos az önkifejezés, vagy azért foglalkoztok pont ezzel, mert meg tudtok élni belőle?
- Van olyan szám, ahol valóban elmondjuk a véleményünket, meg olyan is, ahol csak vicceskedünk, szórakoztatunk. Érződik, amikor egy előadót kritizálunk, vagy egy jelenséget figurázunk ki, ezt nem kell túlzásba vinni.

- Hányan viszonyultak hozzátok negatívan a hazai előadók közül?
- Nagyon kevesen, sőt az ő álláspontjuk is megváltozott. Persze mikor elkezdtük, akkor nem nagyon tetszett mindenkinek, de aztán kollégák lettünk, meg látják, hogy ez nem olyan beszólós, bántó. Még az első lemezünknél megijedtek páran, hogy mit akarnak ezek a srácok, de aztán látták, hogy nem rossz szándék vezet minket.

- Haragból sosem készítettetek még dalt?
- Egyáltalán nem. Akivel nem valami derűs a viszonyunk, azzal nem foglalkozunk, de olyan nagy haragtartás azért nincs itt.

- Szerintetek Magyarországon elférne mellettetek még egy ilyen stílusú csapat, mint ti? Ugye voltak próbálkozások, de azok idővel eltűntek.
- Nem tudom, tényleg elmúltak azok a dolgok. Ez igazából rajtuk múlna, hogy ők is dolgozzanak és menjenek szakadatlanul. Látod a tv-ben szintén ott van a Bagi-Nacsa páros is, és mégsem toljuk ki egymást.

A fiúk szerények voltak, de talán objektíven kijelenthető, hogy ilyen banda, mint az Irigy Hónaljmirigy nem véletlenül csak egy van, hiszen zenei és szellemi attitűdjükkel alaposzlopai az általuk képviselt stílusnak.

Olvass tovább: Őket nem zavarja, hogy mindenki rajtuk nevet

- Fábián Tamás -

[2008.05.23.]