Zenerégész rovatunkban leporoljuk a múlt emlékeit és felelevenítjük, mi is történt adott napon a zenei életben. Most Soltész Rezsőt köszöntjük, akinek tortáján 65 szál gyertya ég.
A napvilágot 1945. április 19-én látta meg, s a keresztségben a Rezső nevet kapta.
Zenei pályafutásának kezdete 1963-ra tehető, amikor is amatőr zenészként debütált a Rangers együttesben. Az első nagy nyilvános bemutatkozásuk 1968-ban volt, a Ki mit tud?-on való fellépés után nevet változtattak: onnantól Corvina név alatt játszottak. Az ORI tanácsa volt az átkeresztelkedés, a zenészek pedig hajlottak a jó szóra.
Alig egy évtized múltán, 1979-től azonban nem működött tovább a Corvina, szétszéledtek a tagok. Soltész úgy gondolta, kár lenne a színpadot elhagyni és életre hívta az Oxygén-t, amely csak pár hónapig volt életképes.
Sikerek, egyedül
A zenekari muzsikálás után úgy döntött, szólóénekesi pályára lép. Első nagy sikerét 1981-ben érte el, a Szóljon hangosan az ének című dalával. A nemzetközi elismerés sem váratott sokáig magára, 1980-ban drezdai fesztiváldíjat, 1983-ban pedig cavani fesztiváldíjat nyert.
Magazinkiadással is foglalkozott
A nyolcvanas évek végén úgy határozott, elég volt egy időre a színpadból és megalapította a Zenészmagazint, a Sky Magazint és a Stereo Magazint. Egy saját kiadóvállalatot is alapított Soltész Reklám Kft. néven.
Egészen 1998-ig civil emberként élte a mindennapjait, ám egy Diákszigeti fellépés sikere után úgy döntött, nem jött még el a végső búcsú ideje. Két év múlva szép elismerésben részesülhetett, amikor is átvehette a Magyar Köztársaság Elnökének Aranyérmét példamutató, kiváló művészi tevékenységéért és a szellemi fogyatékosok jobb társadalmi beilleszkedéséért végzett munkájáért.
Sokak nagy kedvence nős, két gyermeke van, ma is sok helyre hívják fellépni.