Kinek a fesztivál, kinek a verseny

Míg a legtöbb előadó a fesztiválozásra koncentrál a nyáron, Micheller Myrtill már a második nemzetközi versenyről tért haza. A németországi megméretetésen pénzdíjat nyert, az utóbbin pedig a harmadik helyet szerezte meg.

- Milyen volt ez a verseny?
- Jazzénekesnők versenyeztek harmincöt éves korig, tehát éppenhogy belefértem a keretbe. Azt gondoltam, hogy van rutinom a színpadi ottlétben. Visszatekintve a versenyzőkre, ez igaz is volt. Mivel azonban nem foglalkoztam annyira elmélyülten a műfajjal, voltak kétségeim, hogy nem vagyok ebbe a mezőnybe való. A nyeremény pénznyeremény volt. A spanyol lány, aki az észt versenyt megnyerte, meghívták a Pori Jazz-re vendégségbe. 

- Milyen mezőny volt?
- Év elején adtam be a demókat a versenyekre, de akkor még nem tudtam, hogy beválogatnak-e a finn versenybe. Az derült ki a honlapon, hogy minden országból egy versenyzőt hívnak meg. Gondolom, Magyarországról nem volt más versenyző, bár nem kérdeztem rá. De biztos mondták volna, mert nekik egzotikus volt, hogy ilyen messziről is jelentkeztek, hiszen az egész inkább Észak-Európára koncentrálódott. Később ugyan egy török és egy spanyol versenyző is bekerült. Finnországból volt 3 résztvevő és Észtországból is ment kettő. Összesen 13-an versenyeztünk, és ebből választott ki hat döntőst az első napon a zsűri. Érdekes volt, mert míg a németországi zsűriben mindenki zenész volt, zenetanár, egyetemen tanított, itt meg főleg olyanokból állt, akik szervezők, magazin- és rádióműsorszerkesztők, csupán egy énektanár volt köztük. A zsűri elnöke egy hónappal előbb egy másik zsűriben üldögélt Észtországban. Mindenki ismert mindenkit, ezért egy kicsit belterjesnek éreztem ezt. A finálé másnap este volt, ahol harmadik lettem. Nagyon megtisztelőnek érzem az eredményt. Az első egy lengyel lány lett, aki két évvel ezelőtt megnyerte a műfaj legrangosabb megméretését a Shure Montreux Jazz énekversenyt. A második az egy hónappal előbbi észt versenyt győztese lett. A többiek is nagyon rutinosak voltak ebben a műfajban. Minden versenyző kifogástalanul kommunikált angolul. Másrészt mindenkinek teljesen természetes volt, hogy szöveg nélküli improvizációt csinál. Persze, sokan vannak, akik még soha életükben nem csináltak ilyet, de attól még lehetnek nagy sztárok. Itt azonban ez mindenkinek természetes volt, és meglepően jól csinálták. Ez volt, ami nekem megint szemet szúrt a húsz éves lányoknál. Látszott, hogy nagyon sok ilyen zenét hallgatnak. A verseny egy hotelben zajlott, és minden este legalább két zenekar fellépett - persze amellett, hogy a verseny szereplői énekeltek. A városban egyébként semmi nem volt, még egy jót shoppingolni sem tudtunk.

- Szerinted megérdemelted a harmadik helyet?
- A győztes nagyon tud énekelni. Nincsenek korlátai és nagyon jártas ebben a műfajban. Hiányossága talán annyi volt, hogy nem kommunikált a közönség felé és úgy éreztem, hogy swingben még lehetne jobb egy kicsit. Kicsit túlvállalta magát az improvizációban. Mindennek ellenére nekem nagyon tetszett a produkciója. A második helyezett, a spanyol kislány nagyon bátor volt, merész improvizációkat csinált, de énekelni nem tudott. Előadott például egy balladát, amit nem tudott énekelni, ott nagyon kijöttek a hibák. Míg a gyors daloknál ez nem volt annyira feltűnő, a lassabbaknál hallatszott a hamisság, a kitartott hangok hibái. Azért vagyok ilyen kritikus, mert tanítok is, és sajnos nagyon érzékeny vagyok erre. Azt a helyezést nem igazán értettem. Valószínűleg azért kapta, mert egy hónappal előtte megnyert egy ehhez hasonló versenyt,és ez azért valahol kötelezi a zsűrit. Ahhoz képest, hogy az első versenyeim egyike volt, nagyon meglepő volt a helyezésem. Én arra gondoltam, hogy még helyezett sem leszek. Amikor az ember már az ötödik ilyen megméretetésén van, akkor látja, hogy mivel nyerhet meg egy zsűrit. Főleg, ha tudja, hogy kikből áll a zsűri. Én is olvastam a neveket, próbáltam utánakeresni az interneten, de nem igazán tudtam kideríteni, hogy ki kicsoda. Csak a helyszínen tudtam meg, hogy igaziból szervezők, bár többen zenészként tevékenykednek.

- Milyen volt az ellátás, szervezés?
- Nagyon gáláns volt a verseny szervezése. Gyakorlatilag háztól-házig mindent fizettek.  Az ellátás svédasztalos volt, bárki, bármikor, bármit fogyaszthatott. Ez egy négycsillagos hotel, volt mellette élményfürdő, tehát néha próbáltunk egyet a zenekarral, a többi időben meg pancsoltunk a fürdőben. Nagyon jó vakáció is volt egyben. Németországban nem voltak ennyire rendesek, ott mindent mi fizettünk.

- Ezek szerint ez a nyár neked eddig nyereséges volt.
- Igen, bár a német nyeremény el is ment a költségekre, de mondhatjuk, hogy eddig rentábilis volt a nyár. Persze ezt az ember nem a pénzért csinálja, hanem az élményért. Jobban esik az, hogy hova helyeznek, mint, hogy mennyi pénz jár vele. Nagy különbségek voltak egyébként, hisz az első helyezés 1600 Euro volt, a harmadik meg 400.

- Mit csinálsz még a nyáron?
- Az új lemeznek elvileg már rég boltokban kéne lennie, de eddig még csak egyetlen helyen láttam. Szóval ennek a promotálásával foglalkozom. Meg persze megyünk a duóval a Szigetre, KoGArt-beli fellépés megy rendszeresen szerdánként, meg néha beesik egy-egy esküvői rendezvény. Ezeket kedvelem. Ott szabadjára van engedve az ember, akármit játszhat. Én nagyon szeretem a jazz zenét, szívem csücske, de nagyon imádom a tánczenét, a populárisabb zenéket is. Ilyenkor nagyon vegyes műsort csinálok.

- SirOesh -

[2006.08.14.]