Nem a divat, hanem a zene a fontos
- A lemezt egy sci-fi megjelenés kísérte. Ennek keretében a promo képeiteken és a bemutató koncerten is űrrepülős egyenruhában voltatok. Hogyan találtátok ki és valósítottátok meg az uniformist?
- A lemez hozta ezt a hangulatot, a képzeletbeli világot, amit próbáltunk körbejárni. Ennek kapcsán készült a koncepció: Matyi és Peti voltak a pilóták én pedig a stewardess, vagy valami olyasmi. A ruhákat magunk terveztük, és szabattuk. Úgy gondoltuk, ez az az alkalom, ahol ilyen dolgokat be lehet vállalni. Alapvetően érdekes dolog ez: ha felvesz az ember egy ilyen megtervezett, sőt stilizált színpadi ruhadarabot, amit csak speciális helyeken és alkalommal hordhat, akkor ez elindít benne egy késztetést, hogy megmutassa azt is, hogy nem csak a külső a különleges, hanem az ily módon felöltöztetett, becsomagolt valami is.
- Két-három évvel ezelőtt még gyakran lehetett látni rajtatok napszemüveget. - A napszemüveg a kezdetben a kedvenc önvédelmi, álcázási eszközünk volt, tényleg nagyon sokat használtuk. Jó érzés volt Petinek meg nekem, hogy nem tudták, kik vagyunk. Akkor alakult át a Neo, azóta a közönség is megismert minket, most már kicsit másképp sülne el a dolog.
- Úgy hallani, hogy saját magad vágod a hajad egy behajtható tükör segítségével. Hogyan is van ez? - Ez tényleg így volt, éveken át magamnak vágtam a hajam. Egy ideje azonban kénytelen vagyok szakemberhez fordulni, mert a magam mögé nézést valahogy nem tudtam megoldani. A tükörben ugye minden fordítva van, így nem nehéz belevágni a saját ujjadba… A fodrász szakmával kapcsolatban egyébként hasonló az álláspontom. Nem tartom jónak, ha az egyediség rovására megy az éppen aktuális trend, és mindenkinek egy séma szerint vágják a haját. Ettől függetlenül díjazom és elismerem a kreatív fodrászokat és a divattervezőket, elvégre az ő munkájuk is az önkifejezés egy formája. Azt gondolom, hogy mindenki találja meg azt a dolgot, amit kreatívan tud végezni! Abból nem lehet nagy baj…
- Február végén a Maps for a Voyage című lemezetek elnyerte „Az év legjobb dance- és elektro albuma” címet. Mit szóltok hozzá? Meglepődtetek ezen?
- Megmondom őszintén, amikor megtudtuk, hogy a jelöltek között vagyunk, csodálkoztunk a dolgon. Nagyon vegyes volt a lista, és úgy gondoltuk, hogy az „Dance /Electro” kategória nem igazán fedi a „Maps for a Voyage”-t. Szerintünk ez az album már nem igazán elektro, főleg nem az, ha a többi jelölt zenéjét vesszük alapul. De természetesen elmentünk, megtiszteltetés volt ott lenni. Reménykedtünk a díjban, de nem számítottunk rá, egyrészt mivel 2004-ben már kaptunk egy Fonogram-díjat a „Legjobb Hazai Filmzene” kategóriában a „Kontroll”-ért. Másrészt a szakma és a zsűri is kiszámíthatatlan.
- Matyi mostanában azt nyilatkozta, a Maps for a Voyage már a múlt. Milyen terveitek vannak? - Én nem érzem igazán, hogy ez már a múlt lenne, hiszen ezzel koncertezünk most is. Az biztos, hogy a következő lemezt könnyedebben, lazábban, és sokkal intuitívabb módon fogjuk elkészíteni. Egy album készítése nagyon sok munkával és utánajárással jár, szeretnénk kicsit könnyebben venni ezeket az alkotáson kívüli, de szükséges akadályokat. A nemrég megjelent DVD mellett pedig hamarosan kiadunk egy kislemezt is az „Absolution” című számmal. A korongon a dal és a remixek mellett helyet fog kapni egy még ki nem adott régi-új számunk is , a „Floating Forever, ” ami valahol az albumzáró „IO”-nak a folytatása...
- Molnár András -
[2007.04.24.]