Oláh Kálmán
Oláh Kálmán 2006. szeptember 17-én Washingtonban a Kennedy Centerben a legrangosabb amerikai jazz-zeneszerzőverseny, a Thelonius Monk Jazz Composer's Competition fődíját vette át. Ezt a díjat a több száz műből kiválasztott egyetlen legjobbnak megítélt kompozíciójáért kapta, melyet a gálaesten Jacky Terrason, John Patittucci és Terry Lyne Carrington adott elő. A nemzetközi hírű magyar jazz-zongorista mesterien ötvözi a jazz és a klasszikus zene elemeit. Számos elismerésben részesült, és olyan neves művészekkel lépett fel, mint Lee Konitz, Randy Brecker, Steve Grossman, Jack DeJohnette, John Patitucci, Tommy Campbell, Ron McClure, André Ceccarelli, Paolo Fresu, Kenny Wheeler, Palle Danielson, Ravi Coltrane, Gerard Presencer és Philippe Chatrene, hogy csak néhányat említsünk.
Oláh Kálmán 1970-ben született Budapesten. Zenei tanulmányait a Bartók Béla Konzervatórium jazz-zongora szakán, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz-zeneszerzés szakán végezte. Egyéni hangzásvilágát már korán elismerték, s konzervatóriumi évei során több ismert formációban is játszott, például Tony Lakatossal, Tomsits Rudolffal és a László Attila Banddel. 1990-ben alapította meg a Trio Midnightot (Egri János-bőgő, Balázs Elemér-dob), ezt az újító szellemű jazz triót, amely meghozta számára az elismerést, és amelynek köszönhetően rendszeresen lép fel nagyhírű jazz fesztiválokon, többek között az olaszországi Umbriában, a spanyol Getxo vagy a belga Ciney Jazz Nights fesztiválokon.
1994-ben megalapította az Oláh Kálmán Sextetet, melyben élvonalbeli magyar muzsikusok játszottak és játszanak ma is. Egy évvel később a sextet nagy sikert aratott Franciaországban a híres Marciac Jazz Fesztiválon.
Oláh Kálmán Sextet:
Oláh Kálmán - zongora
Borbély Mihály - klarinét, tárogató, szaxofon
Bacsó Kristóf - szaxofon
Schreck Ferenc - harsona
Szandai Mátyás - nagybőgő
Balázs Elemér - dobok
Az új Oláh Kálmán Sextet stílusára leginkább a contemporary jazz elnevezés illik, amelyben nagymértékben dominál a 20. századi kompozíciós zene, elsősorban a bartóki hangzásvilág. Oláh Kálmán a magyar népzenét is kifejezetten a bartóki harmóniavilágon keresztül közelíti meg, a sextet repertoárjában szerepel néhány nem túl közismert magyar népdal feldolgozása is. Hangszereléseiben nincsenek elektronikus hangszerek, kifejezetten az akusztikus hangzás, a természetes dinamikai egyensúly dominál. Az együttes korábbi változata egy hagyományosabb, „mainstream” stílusú formáció volt. Ugyanakkor az 1995-ben megjelent "Night Silence" című albumukon hallható modern mainstream kompozíciók mellett Oláh Kálmán "Polimodális Blues” című témájában már egyértelműen megmutatkozott Bartók zenéjének hatása, pontosabban az ún. polimodális dallamkoncepció, mely Oláh mostani kompozícióinak és improvizációs stílusának fontos része lett. A mai sextet hangzása – ellentétben a Trio Midnight szabad, spontán játékstílusától – a jól megformált, több részből álló, helyenként klasszikus zenei formákra épült kompozíciókra épül, ugyanakkor az igazi jazz lüktetés és az improvizáció sem szorul háttérbe. A zenekar kiváló szólistái, valamint a ritmusszekció rendkívül kreatív, helyenként kollektív improvizációi és a különleges, modern kompozíciók együttesen újszerű, igazi XXI. századi kamarazenét eredményeznek.
Kálmán egyénileg, illetve neves külföldi zenészekből álló formációkban is gyakran fellép olyan fesztiválokon, mint pl. az olaszországi Siena Jazz, a németországi Jazz Baltica, a Londoni Jazzfesztivál vagy a Prágai Szólózongora Fesztivál. Számos elismerésben részesült: 1990-ben a leverkuseni nemzetközi jazz verseny zsűrijének különdíját, 1991-ben a lengyelországi Kalisban rendezett nemzetközi jazz-zongorista verseny fődíját, 1995-ben pedig a Magyar Rádiótól "Az év jazz szólistája" eMerRton-díját nyerte el, majd a hoeilaarti jazz verseny legjobb szólistájának választották. 1995-ben a floridai Jacksonville-ben megrendezett "Great American Jazz Piano Competition" (a jazz-zongora kategóriában meghirdetett, híres amerikai verseny) során részesült elismerésben. 2001-ben a vezető magyar jazz- és komolyzenei szaklap, a Gramofon „Magyar Jazz Díj”-át ítélte oda Oláh Kálmánnak. 2006-ban a Magyar állam Liszt-díjjal tüntette ki, majd 2007-ben a Magyar Jazz Szövetség Szabó Gábor Életmű-díját vehette át.
2000 októberétől a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia jazz tanszékének zongora- és zeneszerzés tanára.
Zeneszerzőként első albumának megjelenése óta játssza eredeti darabjait és készít felvételeket. A szakmai elismerésben részesített "Concerto for Jazz Orchestra" című művének bemutatója a Budapest Jazz Orchestra közreműködésével 2001 februárjában volt a Magyar Rádióban. Majd 2004-ben ennek a darabnak a szimfonikus zenekari átirata, a "Concerto for Symphony and Jazz Band" a Miskolci Szimfonikus Zenekar közreműködésével került bemutatásra. A Concerto, amelyet méltatói "rendkívül eredeti szerzemény"-ként és "a Bartók és Sztravinszkij teremtette dallam- és harmóniavilág különleg es és friss újraértelmezése"-ként aposztrofálnak, Oláh kortárs zene iránti odaadását tükrözi. 2008-ban meghívást kapott a finn rádiótól a nemzetközi hírű UMO Jazz Orchestrával való közös koncertfelvételre, melyen saját bigbandre írt darabjait adták elő.
2001-ben a Stuttgarti Kamarazenekarral dolgozott a koreai Good International Co. kiadó számára egy különleges zenei keresztezés megvalósításán, amely Bach Goldberg-változatainak és az eredeti Bach-dallamokra épült improvizációknak együttes tolmácsolása. A japán MA recordings lemeztársaságnál megjelent triólemezén (Ellentétek és párhuzamok) a Bach-improvizációkkal egy magyar népdalra készült variációsorozat (Variations on a Folk Song) lett szembeállítva. A következő trió albuma már az USA-ban jelent meg (Memphis International) két világhírű jazzmuzsikus, Jack DeJohnette és Ron McClure közreműködésével. Ezen az albumon hallható a BMI díjnyertes kompozíció – és egyben a lemeze címadó dala – az „Always”. A lemez 2008-ban a Gramofon Klasszikus és Jazz magazin „Az év jazz lemeze” díját kapta meg.
Oláh Kálmán legfrissebb szerzői lemeze – melyen szólistaként is szerepel – az „Images” (In memoriam Bela Bartok) ismét a Budapest Jazz Orchestrával közös album, mely a Hungaroton gondozásában jelent meg 2008-ban.
Kálmán előadói sokszínűségét jelzi, hogy szenvedélyesen feszegeti a zene határait, és csillapíthatatlan vággyal keresi az önkifejezés új formáit. Legújabb szimfonikus zenekari darabja, a „Passacaglia for orchestra & jazz trio” - melynek címe is a klasszikus zene és a jazz egyfajta ötvözetéről árulkodik - 2008 decemberében a budapesti Operaházban került bemutatásra.
2006-ban a Magyar állam Liszt-díjjal tüntette ki, majd 2007-ben a Magyar Jazz Szövetség Szabó Gábor Életmű-díját vehette át.
[2009.06.26.]