Igényesség kívül-belül! László Attila and Friends: Babel - Jazz elegánsan
Azt hiszem, sem László Attilát, sem barátait nem kell bemutatni a hazai jazzt kedvelő és hallgató közönségnek. A magyar jazz első vonalába tartozó gitáros hasonló kvalitású társakat választott ezúttal is a tavasszal megjelent albumához.
A lemezzel való ismerkedés már a borítónál megkezdődik, megelőlegezve a belső tartalmat. A Picassot idéző formavilág és a matt keménypapír kellemes kompozíciója, a borító belsejében található fotók, valamint a dalok részletes felsorolása egyből a minőség benyomását kelti. A lemezen szereplő nyolc dal mindegyike professzionális munka, ízlésesen és arányosan hangszerelt darabok egytől egyig.
A nyolc kompozíció sokfélesége ellenére mégis könnyen alkot egészet. Nyitásként, az album ívét megkezdő A Dance, We Are Waiting For telt és meleg harmóniamenetével, mediterrán hangulatával Al di Meola trióját idézi. A For My Dad már kissé fémesebb és ritmikusabb darab az Emilioként ismert Jelinek Emil beat boxolásával, valamint Lattmann Béla vibráló basszusjátékával.
A címadó dalban László Attila elegáns és kissé konzervatív játéka már – már Joe Pass – t idézi, a Correspondance – ban Emilio és Harcsa Veronika együttes éneklése a pop felé hajlik. A Magic City Oláh Kálmán és László Attila duettje tiszta és világos témákkal bármely amerikai film érzelmes jelenetének lehetne kísérőzenéje.
Az album csúcsa a tizenkét perces Tell Your Story, ahol a fúzió leheletét érezzük Borbély Mihály szaxofonjátékának hála. László Attila itt kissé a blues felé hajlik, a témák váltakoznak, és Lattmann Béla ezúttal is kitesz magáért. A Walking Lion a jazzkombókat idézi Peczek Lakatos Krisztián elegáns bőgőzésének köszönhetően, Emilio szájdobolása ismét helyettesíti a ritmusszekciót.
Az albumot a szintén mediterrán – latinos Pair Play zárja, hogy a lemez íve teljes legyen. Elegáns, arányos, minőségi munka, egy profi lemez színvonalas és könnyen befogadható zenével, ami nem csak a rajongókat érinti. Jó volt hallgatni.
- Esteé -
[2009.06.24.]