Ennio Morricone

Rómában, 1928. november 10-én született az olasz zeneszerző, akit a nagyközönség elsősorban filmzenéiről ismer. Több mint 550 filmhez írt kísérőzenét, ezek közül legismertebbek különféle westernekhez írt zenéi, bár ezek száma nem több mint 30-40, de ma már vitathatatlan, hogy a világ legjobb westernfilm-zenéit ő szerezte. A Santa Cecilia-i konzervatóriumban járt trombita szakra, ezen kívül zeneszerzést, karéneket és kórusvezetést tanult.

Eleinte színdarabok zenei rendezőjeként dolgozott; 1955-ben kezdett filmzenéket írni, de komolyzenei pályafutását sem függesztette fel. 1956-ban házasodott, felesége Maria Travia lett. Négy gyermekük van (születési sorrendben Marco, Alessandra, Andrea, Giovanni).
1964-től dolgozott együtt Sergio Leonéval – e párosítás szerencsésnek bizonyult és meghozta számára a világhírnevet, közben Bernardo Bertoluccival is dolgozott. A leonei, kicsit méltatlanul spagettiwesternnek nevezett műfajról ma már bizonyára elképzelni sem tudnánk, milyen lehetett volna Morricone zenéi nélkül; ez utóbbi teljesen a műfaj egyik igen fontos, már-már kötelező jellegzetességévé vált. Leone olyan filmjei számára írt zenéket, mint az Egy maréknyi dollárért (Per un Pugno di Dollari, For a fistful of dollars – ezt 1965-ben), vagy a Volt egyszer egy vadnyugat (1968).

A western műfaján kívül filmdrámákhoz is írt zenét – például ilyen a Mindenki jól van (Stanno tutti bene, 1990) – vagy történelmi filmekhez (Sacco és Vanzetti, Galileo Galilei (1968), vagy kalandfilmekhez, -sorozatokhoz (Maktub, a sivatag törvénye, 1989; A Szahara titka, az Arnold Schwarzenegger főszereplésével készült Vörös Szonja, 1985).

A magyar Koltai Lajos operatőrrel eddig háromszor dolgozott együtt: a Maléna, Az óceánjáró zongorista legendája és a Sorstalanság c. filmek felvételekor.

Több lemezét is kiadták, köztük olyanokat is, melyek filmzenéket tartalmaznak (ezeket más előadók előadásában, ilyenek például Hugo Montenegro, John Zorn). 2007-ben Oscar-életműdíjat kapott.

[2009.04.24.]