Don Giovanni Óbudán - avagy Miből lesz a cserebogár?!

Van-e izgalmasabb dolog annál, mint egy operaelőadás létrejötte? Az Óbudai Társaskör sorozatában az érdeklődők megnézhetik a próbákat, betekintést kapnak a műhelymunka nehézségeibe, s láthatják azt is, hogyan alakul egy produkció a kezdetektől egészen a bemutatóig.

A fiatal énekesek most a Don Giovannit adják elő, s a próbákat 2006. november 8-án, 15-én, 22-én és 29-én, szerdánként, 19 órától tartják a Kiskorona utcában, az előadás pedig december 6-án, szerdán 19 órakor kezdődik majd ugyanezen a helyszínen.

A tavalyi szezonban az Óbudai Társaskör Miből lesz a cserebogár -sorozatában a Figaro házasságát vitték színre nagy sikerrel, most pedig egy másik Mozart-operát, a Don Giovannit próbálják és adják elő a fiatalok.

A produkcióban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Tanárképző Intézetének volt és jelenlegi énekszakos hallgatói: Heiter Melinda, Csizmár Dávid, Sipos Marianna, Dunai Éva, Gaál Csaba, Mátis Kelemen és Czier Zoltán lép pódiumra. Az előadás rendezője Fehér András, karmestere Kollár Imre, zongorakísérője pedig Holló Mariann.

”Az opera a maga komplexitásában a leggazdagabb színpadi műfaj, és ez a gazdagság adja a nehézségeket is egy-egy előadás létrehozásában. Sokan szeretik világszerte, sokan szeretnék kicsit közelebbről is szeretni, és tudni, látni, betekintést nyerni abba, hogyan készül a művész, milyen gondokkal, gondolatokkal szembesül a munka során. Másrészt az is érdekes lehet, hogyan lesz egy tehetséges fiatalból művész, milyen út vezet az adottságok kiteljesítéséhez, melyek a legfontosabb tudnivalók a felkészülés során, a tapasztalatok szerzésében pályájuk kezdetén.

Egyáltalán, mi is az éneklés maga, mi különbözteti meg a prózai színészt az énekestől? Ezt a szürreális megnyilvánulási formát -- hiszen nem beszél, hanem énekel, egyben érzelmi töltést adva mondandójának a zene segítségével -- hogyan lehet kezelni egy színpadi helyzet során, különös tekintettel a szöveg érthetővé tételére, milyen segítséget ad a zene a maga összes szabályával, törvényszerűségével és ellentmondásával együtt abban, hogy a darab létrejöjjön, és a művész felépítse, megtervezze alakítását?

Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a Figaro házassága megjelenítésekor és most a Don Giovanni kapcsán is. Az operák operája színrevitele egészen más problémákat vet ugyan fel, de a megközelítés nagyon hasonló lesz.”- vélekedik a rendező.

[2006.11.01.]