Rómeó és Júlia

Előadások tervezett időpontja: 2006. szeptember 1,2,3-án, 20 órától
Helyszín: Expo center Pécs Szabadtéri Színpad (7632 Pécs, Megyeri út 72.)
Előadók: Budapesti Operettszínház művészei

A mai szórakoztatóiparban nagy tömeg részére legjobban előadható műfaj a pop-rock koncertek mellett a musical. A legsikeresebb darabokat, népszerű előadókkal felvonultató stáb a Budapesti Operettszínház. Ők azok, akik mertek nyitni a vidék felé. Ezt a decentralizációt a vidékiek (Debrecen, Győr, Szeged) meg is hálálták, hisz az előadásokon eddig mindenütt teltház volt.
Pécs olyan kivételes helyzetben van, hogy a Rómeó és Júlia c. musicalt nemcsak először, de egyben új helyszínen, a rendezvény első napján nyitó Expo Center Pécs rendezvényközpontban láthatják a pécsiek. Egy olyan városban, mely a Shakespeare-i drámának megfelelően ismét egy mediterrán városban játszódik. Ráadásul szeptember elsejétől kerül nálunk színpadra, mely köztudomású, hogy Pécs város napja.

Helyszíni adottságaink úgy a művészek, mint a nézők kívánalmainak minden szinten megfelelnek. A 32 méter hosszú és 20 méter széles színpad mellett látványos hang-, és fénytechnika, valamint forgószínpad teszi élvezetessé a szórakozást. A megszokott székek mellett, több, mint 4.000 fős lelátó áll vendégeink rendelkezésére. Szünetben a komplexumunkban működő Diacell Kft. étterme biztosítja az étel és italfogyasztást. Külön öröm, hogy végre egy olyan rendezvényre látogathatnak el – elsősorban a pécsiek – ahol a parkolási feltételek adottak.

A francia zeneszerző és egyben szövegíró Gérard Persgurvic Rómeó és Júliája Párizs legnagyobb, sok ezer férőhelyes játszóhelyéről indult hódító útjára, s Európa számos országában, még a londoni West Enden is óriási szériákban láthatta a közönség. A Shakespeare színműve alapján készült mű története mindenki számára ismerős. Túlzás nélkül állítható, hogy a Rómeó és Júlia a világirodalom legromantikusabb és legtragikusabb darabja.

Ennek a csodálatos műnek a musical változatát tűzte műsorára a Budapesti Operettszínház. Rómeó és Júlia történetében benne van minden, ami egy jó musicalhez szükséges; gyűlölet, szerelem, félreértés, halál, esküvő, szabadság. Mindezzel párosul a kifinomult francia ízlés, amely minden korszakban meghatározó volt a gasztronómia, a divat, a formatervezés, és ugyanígy a művészetek terén. Ez a hatás az utóbbi években elérte a zenés színházakat is. Párizsban új színekkel, hangzásokkal, gondolatokkal gazdagodott a musical.

A szépség, a játékosság, érzelmesség kultusza átitatta és átlelkesítette a kihűlő-félben lévő, fejlődésben megrekedt angolszász műfajt; és a szűk színházba járó rétegnek szóló csemege helyett a közösségi élmény rangjára emelte.

Kerényi Miklós Gábor korszerűen, de a darab eredeti hangulatát megtartva igyekszik megszólítani a közönséget, mindehhez felhasználva a modern színházi technikai lehetőségeinek szinte teljes tárházát. Az információs társadalom-, a művészeti ágak közötti átjárás korában az Operettszínház a ma emberéhez a mai kor nyelvén, de klasszikusan szól: hiszen a hatalmas kivetítők, intelligens lámpák, videók, számítógépek, digitális trükkök, hang- és fény effektek parádéja mintha a képzőművészet, a színház, a film és a zene virtuális valóságshowjába röpítenék a nézőt. A produkció monumentális díszlete pedig ízlésesen ötvözi a klasszikus építészeti elemeket és a modern anyagokat.

A musical-t 2004. január 23-án mutatta be a Budapesti Operettszínház.

[2006.07.29.]