A popzene a pillanatról szóló műfaj - interjú Ákossal

- Rengeteg rajongód van. Mi tarthatja őket ennyire össze? Mi az az erő, ami elhoz baráti társaságokat a Borpatikához, és órákat állnak sorba az aláírásodért?
- Biztosan nem a szépségemért jönnek, trendi se vagyok. Biztos, hogy van nálam jobb énekes és nálam szinte csak jobb gitárosok vannak. Szeretném azt hinni, hogy az önazonosságot szeretik bennem, de ez nem az én érdemem, inkább a világ szégyene. Mondhatnám úgy is, hogy a világ tele van hazugsággal, ez mindenkit lefáraszt, ezért van általános csalódottság, állandó gyanakvás az emberekben. A popzene tulajdonképpen a pillanatról szóló műfaj, egynyári slágerekről és nagymellű énekesnőkről szól az egész. Én szerencsés vagyok, nekem más sors jutott, lassan már húsz éve írok dalokat. Azok, akik elfogadják a munkámat, megtapasztalhatták, hogy arról énekelek, amit valóban gondolok, amiben hiszek.

- Hozzáteszem, veled ellentétben a mai popműfaj nem a mély mondanivalójáról híres…
- Sokáig cikizve nyilatkoztam ezekről a dolgokról, de be kell látnom, hogy ez hiba volt. Nem feltétlenül kell mindenkinek okoskodnia. Nyugodtan lehet énekelni arról, hogy kék az ég és zöld a fű. Ha ők így élik meg az életet, hát írjanak dalokat erről.

- Mire számíthat az, aki ellátogat a Még közelebb-turné valamely állomására?
- December 2-án, Debrecenben, a Főnix csarnokban indul a turnénk, már most izgulunk, hogy minden jól menjen. Két hete próbálunk, lassan összeáll az előadás, alig várjuk a koncerteket! Úgy néz ki, hogy több mint kétórás lesz a műsor, csaknem harminc dalt adunk majd elő. Közreműködik a Vivat, Bacchus! énekegyüttes, az Andante Strings vonóskar, szóval tömeg lesz a színpadon. A koncertprogram gerincét az új dalok adják majd, ezeknek a hangszerelése pedig meghatározza, hogy milyen régebbi számokat játszhatunk el.

- Az Andante koncertturné folyamán is és most is volt lehetőséged nosztalgiázni, a régi számokkal foglalkozni. Itt jön megint az életedről szóló napló és a diszkográfiád között húzott párhuzam. Milyen érzés a múltadat dalok formájában újra áttekinteni, újra feleleveníteni?
- Nagyon érdekes, örülök, hogy a régi szerzemények túlnyomó része még ma is felvállalható, eljátszható az új dalok között is. A bőrgatyához meg a csutkacopfhoz csak önironikusan viszonyulhat az ember, ezen persze mi is röhögünk, pedig akkor marha jó ötletnek tűnt. Viszont hatalmas jutalom az élettől, hogy amiről a régi nóták szólnak, az általában még mindig érvényes.

- A bőrruhás Ákos a maihoz képest teljesen más. Magadat fejlődő jellemnek tartod?
- Van egy bizonyos állandóság az életemben, de nagyon remélem, hogy van fejlődés is abban, amit csinálok. Szerintem az Indiántánchoz képest a Még közelebb sokkal érettebb lemez. Szeretném azt hinni, hogy van fejlődés a munkámban.

- Sokan furcsállták, hogy az új lemezről pont az Adj hitet című dalból szerettél volna klipet készíteni. Miért pont erre esett a választás?
- Ezt a dalt gondoltam a legközérthetőbbnek zenei és szövegi szempontból. Az Adj hitet arról szól, hogy a világ mindig kineveti azokat, akik a tisztaságot keresik, de ezzel nem érdemes foglalkozni, te nyugodtan keresd csak tovább. Ezzel lehet azonosulni, nekem például sikerült...

- Nagy M. István -

[2006.11.09.]