Hogy nézel rám? - a Belmondo elárulja
Végre kezemben fogom a Belmondo 2. - Hogy nézel rám? - nagylemezét. Esküszöm, jobb, mint az első!
Az elsőnél ugyanis az volt a véleményem, hogy a Czutor Zoli úgy készít lemezt, hogy ír egy nagyon slágergyanús dalt, és amikor kész a zene és a szöveg, beletesz egy-két furcsa, oda még véletlenül sem illő harmóniát. Az egyik legfurcsább album volt, amivel valaha találkoztam. Azon sok-sok majdnem-sláger volt. Viszont itt a második, és ha erről nem slágerszám a Rocksztár vagy az Állandóan úgy érzem, akkor megeszem a kalapomat. Csak előbb csináltatok egyet.
Rájár a rúd
Basszusgitárosok, figyelem! A mi kis Temesi Bercink olyan riffel kápráztat el minket a Rájár a rúd című számban, hogy az nagggyon DÖFF! Jól szól az egész szám, úgy ahogy van, de a Berci basszusjátéka állat benne nagyon! Már emiatt a verze miatt megéri megvenni a lemezt!
Aki ismeri a kritikaírói munkásságomat, az tudja, hogy Propeller koncerteken elő-előfordulok. Na, a Propeller után játszott a zenekar Székesfehérváron, itt láttam először a Belmondo-t. A Czutor Zoli mondta is a koncert után: „Ez egy akkora, de akkora koncert volt, hogy ez volt életem egyik bulija!” Hatalmas marháskodások a színpadon, a Temesi Berci gondoskodott a játékával arról, hogy megtanuljam a nevét, és az akkori dobos, Kottler Ákos is „Borlai” magasságokba emelkedett aznap a szememben. Azóta Ő már a Jamie Winchester zenekarában játszik. Ezen az új CD-n már az új dobos, Reggel Ferenc zenél, aki Ákos méltó utódja. Meg kell nézni élőben is, biztos stenk.
Nem erős a poén?
A borítón olvasom, hogy ketten is felelősek a „vizuális koncepcióért”, ahol Czutor Zoli szeme látható, a belső lapokon pedig a füle, szája, orra…Egy bikinis lány pózol közben a szemében, orrán, szájában és az egész zöld színű. Ez a „vizuális koncepció”. Végül is tök jó, mert ha letüsszentem a borítót, nem látszik meg rajta... (Azok kedvéért, akik nem fanatikus Belmondo rajongók: a zenekar egyik klipjében egy faszi orrában bányásznak a fiúk... Szóval egyáltalán nem erős ez a poén, ennél a zenekarnál biztosan nem.)
A „Szájszám” is nagyon bejön. Szájjal nyomják az összes hangszert, basszusgitárt, dobot, mindent. Jó, nem egy Bobby McFerryn, de azért élvezetes. Pláne, amikor beindul a zenekar a szám közepén hangszerekkel, állat! Eredeti ötlet, és színesíti az albumot, bravó! A szövegek tényleg jók. Tud úgy eredeti lenni, hogy közben nem variálja túl. És az sem hátrány, ha érteni lehet, amiről énekel.
Viszont azt gondolom, hogy egy albumnak az legyen a címe, ami a korong húzó száma. Már pedig a „Hogy nézel rám?” semmiképpen nem az! Egy tinglitangli valami, semmi különös. Voltaképpen egy felejthető nóta. Nincs vele semmi bajom, csak éppen azt gondolom, hogy van jó pár dal a lemezen, ami sokkal jobban bejön! Rájár a rúd, Rocksztár, Állandóan úgy érzem…Miért nem ez lett a címe az albumnak???
Ha a nyájas olvasó azért olvasta ezt végig, mert ennek alapján kívánja eldönteni, hogy megvegye-e a Belmondo új albumát, akkor őt csak biztatni tudom, hogy vegye meg, mert jó zenészek jó zenét hoztak össze rajta, és ez szerintem ritkaság manapság.
- heszti -
[2008.08.14.]