Az ifjúság kék madara a Nagyszínpadon
A Nagyszínpad szerdai programját az 1988-ban alakult pittsburgh-i csapat, az Anti-Flag nyitotta. A négyesfogat úgy gondolta, a korai időpont ellenére is megmozgat mindenkit, így még külön azokat is közös tapsra és tombolásra bíztatta a csapat, akik amúgy már az MGMT vagy Alanis Morissette koncertjére vártak
Az Anti-Flag, ha nem is bonyolította túl dalait – egy punkzenekartól miért is várnánk ezt el -, hozta a stílus minden megszokott elemét. Chris #2 basszusgitáros az egyik dal közben gitárját félredobva vetette magát a közönségbe, majd pedig „az ország legnagyobb circle pit-jét” vezényelte le – már a színpadról. A rajongók pedig mindezt meghálálván becsületesen végigpogózták a koncertet, de persze a zenekar tagjai sem tűntek úgy, mint akik unatkoznának a színpadon: Chris #2 és Justin Sane amikor épp nem az énekléssel voltak elfoglalva, különböző akrobatikus elemekkel felérő ugrásokkal tették látványosabbá a színpadképet.
Mint a jelenlegi popzene – joggal – legfelkapottabb csapata, az MGMT-től legalább egy jelzésértékű ötperces késést vártunk volna. Ennek ellenére percre pontosan fél ötkor elkezdték koncertjüket a Nagyszínpadon. Andrew VanWyngarden és Ben Goldwasser három hasonló fizimiskájú sessionzenésszel kiegészülve állt színpadra és kezdte el bemutatni az „Oracular Spectacular” című - 2008 egyik legütősebbnek és legjobbnak számító - lemezét.
A számok a lemezen hallható space-hangzáshoz képest kicsit karcosabban szóltak, így még az eredetileg egyszálgitáros „Pieces Of What” is megmozgatta a közönséget. A „Weekend Wars” és az „Electric Feel” pedig már kellőképpen megágyazott a „Time To Pretend”-nek, amire már a közönség feje fölött bodysurföző gumidelfin is ugrált.
Az amerikai-ír Flogging Molly magyarországi első, bő egyórás koncertje mindenkit megtáncoltatott, aki a Nagyszínpad előtt állt: punkokat, nagypapákat, rózsaszín hajú lányokat egyaránt. A tizenegy éves ír folk- és kocsmazenét punkkal, rock’n’rollal keverő együttes olyan hangulatot csinált a délután hat órai napsütésben, mint tavaly például a Gogol Bordello, vagyis olyat, amit mások még éjjel kettőkor sem tudnak.
Mindezt Dave King énekes és felesége segítségével, aki hegedült, furulyázott és táncolt is egyszerre. A hét öltönyben, ünneplő ruhában játszó zenész beleadott mindent, amit csak tudott, látszott, hogy annyira élvezik, mint a közönség, aki folyamatosan mosolygott és ugrált. Tökéletes koncert volt, akinek ez tetszett, az nem fog unatkozni a Sziget többi napján sem.
Best of Alanis Morissette-tőlKi tudja, talán az énekesnő számára különleges helyszín miatt (tudjuk, ugye, Alanis Morissette anyai ágon magyar származású), talán a speciális fesztiválhangulat miatt, vagy épp' csak úgy - nagyszerű Alanis Morissette-koncertet láthattunk a Nagyszínpadon. Minden adott volt ahhoz, hogy emlékezetes legyen ez a fellépés: az említett különleges hangulat, egy profi, de szívből és izgalmasan játszó turnézenekar, és végül de nagyon nem utolsó sorban, táblás ház (egyből az első "rendes" fesztiválnapon) a Sziget Nagyszínpada előtt.
S azt se felejtsük el, hogy "dalfronton" is minden passzolt: ahogy egy ilyen típusú koncerten lenni szokott (s talán - mondhatni - illik is), ez esetben is a legújabb dalokkal turbózott kvázi-besztof programot kaptunk. És tényleg, egészen nagyszerű hangulat volt, mosolygó, együtt éneklő, az énekesnővel és a zenekarral végig egy hullámhosszon rezonáló közönség. Jó energiák klassz együttállása.
A kanadai énekesnőhöz képest persze a Kooks esetében szó sincs életműkeresztmetszetről, hiszen a koncert közel másfél órás időtartamában majd cakkompakk belepasszolt az ifjú brigthoni hipszterek teljes életműve - azaz az együttes két nagylemezének anyaga.
Ha nagyon érzelgősek akarnánk lenni, azt is mondhatnánk, hogy a Nagyszínpad nézőtere felett átrepült az ifjúság kék madara, ha vagányak akarunk lenni, akkor csak azt mondjuk, hogy egy dögös rakenroll-koncert volt ez fiataloktól fiataloknak.
Sziget galérák:
Kalapács a SzigetenKoncertek az első naponOlvass Tovább: Ingyen tequila és kujonság a Sziget első napján - képekben
-sziget.hu-
fotó: Éberling András
[2008.08.14.]