Hangszeráradat a színpadokon - Sziget 2. nap

Már a második hivatalos napon megdőlt az eddigi rekord: 68 000 ember váltott jegyet a Jamiroquai által fémjelzett csütörtökre. Mi is belecsaptunk a koncertkörutunkba, 6-7 buliba sikerült valamennyire belemélyednünk.

Les Touffes Krétiennes: vidám francia fúvósdömping

Egyszer már hallottam őket a West Balkánba, így egyértelmű volt, hogy most is bele kellett néznünk. Nem is csalódtunk: 10 fúvós a színpadon egyszerűen nem lehet rossz. Vidám, rockos, lendületes skás a zenéjük. Eredetileg csak egy koncertre álltak össze híres francia zenekarok tagjai, de annyira bejött nekik az együtt zenélés, hogy azóta együtt nyomják.

Saját számaik melett olyan feldolgozásokat is hallhattunk, mint a Walk Like An Egyiptian, és Rage Against The Machine számot is játszanak. A jelen lévők nagyrésze persze francia volt, de nagyon tudom ajánlani mindenkinek, aki véletlenül beléjük botlik, ne hagyja ki őket!

Kaiser Chiefs: ismét egy kis gitárzene a brittektől

Nem nagyon kedvelem a britpop/gitárpop vonulatot, de például tavaly a Franz Ferdinand jó kis koncertet csapott nekünk. Ezért gondoltam csak belehallgatok egy kicsit. Nem volt rossz, egész tűrhetően is szólt. A közönség nagyon szerette, engem azért nem nagyon kötött le. Nekem túl egyforma szinte minden számuk. Ráadásul már eléggé vártuk a következő fellépőt.

Jamiroquai: halk slágerparádé

Elégé vártam már Jay Kayt és csapatát, ez volt már az ötödik koncert, amit láttam tőlük. Kiváncsi voltam, hogy mit fog kezdeni ekkora tömeggel, mert amikor eddig láttam őket, akkor sokkal kisebb helyen léptek fel. Megoldotta a dolgot, de azért némi kivánnivalót hagyott maga után a koncert. Az még ok, hogy az első szám közben nem szól szinte egyáltalán a zenekar, ezt mindjárt orvosolták is.

Amit azonban nem értettem az a hangerő volt. Nagyon halk volt, még a hangszórók előtt is simán lehetett beszélgetni. Ha pedig egy koncert ennyire halk, az szerintem a buli rovására is megy. Az is meglepő volt, hogy úgy nézett ki, hogy nem volt előre összeállított számlistájuk, hanem koncert közben találták ki, hogy mit játszanak majd. Ez persze elsülhetett volna jobban is, de azért annyira nem volt rossz.

Kraak and Smaak: holland soul a házban

Itt derült ki számomra igazán, hogy miért is kellett nagyobb sátorba költöztetni a Wan2 színpadot. Ennyi ember a kisebb sátorba nem nagyon fért volna el. Így viszont nagyon kényelmesen lehett ugrálni, úgy 6 000 ember társaságában. A zenekart egyébként 3 holland producer srác alapította, koncerteken pedig kiegészűlnek még egy aranytorkú énekesnővel, dobossal, és gitárossal.

Elég meggyőző volt a produkciójuk, nagyon jól szóltak és tényleg vidám volt a koncert. A lemezükkel ellentétben a koncert sokkal funkysabb, soulosabb. A lemezen inkább kicsit house-osabbak és több az elektronika is benne.

Irie Maffia: kezeket fel

Nagyon örvendetes tény, hogy vannak ilyen színvonalú magyar zenekarok. Amit tegnap az A38 színpadon mutattak, az valami csoda volt. Fúvósokkal, három MC-vel, tökéletes produkciót kaptunk. Sokan is voltak kíváncsiak rájuk, mindenki ugrált és tombolt. Mc Sennának pedig egyszerűen tökéletes a hangja.

A rádióknak hála elég sok ismert számuk van, így már sokan tudják a szövegeiket is. Az utolsó számuk a lemezük címadó dala volt, ilyen önfeledt ugrálást utoljára a Jamiroquaira nyomtunk még ’99-ben a Deeper Undergroundra. Hasonló folytatást nekik is és a Szigetnek is!

Olvass tovább: Jövőre még több Marley testvért akarunk a Szigetre! - roots, rock és reggae a Világzenén

-Aretuska-

[2008.08.15.]