Meglepő részletek Bernstein "isteni” színjátékából

Leonard Bernstein Miséje a 20. század egyik legzseniálisabb muzsikusának, egyúttal egyik legtüneményesebb egyéniségének, a zeneszerző, karmester, zongoraművész, zenei ismeretterjesztő, televíziós show-man Bernsteinnek a vallomása arról, hogy ő hogyan látja, hogyan éli meg a modern ember Istenhez való viszonyát. Mindazt a kétséget, sőt kétségbeesést, mindazt a belső vívódást, ami – ha őszinték vagyunk, mi is bevallhatjuk – valamennyiünk lelkének mélyén ott munkál.

A darab vérbeli eklektikus zene, van benne minden: musical, dzsessz, rock, blues, gospel, spirituálé, „tudós” kánonok, szeriális zene, konkrétan Stravinskyra vagy éppen Beethovenre emlékeztető részletek, és még folytathatnánk. A zeneszerző mindennek tökéletesen tudatában volt, sőt úgy érezte, hogy „a mű lényege: éppen az eklektikusság – ilyennek kell lennie”.

"Erre vagyok a legbüszkébb"

Hogy a szerző számára mennyire fontos volt a Mise, azt számos nyilatkozata bizonyítja. „Életem kulcskompozíciója, erre vagyok a legbüszkébb.” „Azt hiszem, mindaz, amit eddig írtam, csak előkészület volt ehhez.” „Úgy érzem, egész életemben ezt a művet írtam.” A Washingtonban 1971-ben megtartott ősbemutató után (és később is) sokan a legnagyszerűbb Bernstein-muzsikának tartották.

A szakmai közönséget ugyanakkor zavarba ejtette, hogy a kompozíciót sehogyan sem sikerült beskatulyáznia. Bernstein hatalmas apparátust mozgató, mintegy kétórás Miséje ugyanis színpadi darab! Még táncosokat is szerepeltet, és ez katolikus templomokban a legtöbb helyen mindmáig tilos.

A Misét azonban szerzője nem is arra szánta, hogy a liturgia keretében hangozzék el. „Én mind a Kaddisht, mind a Misét lényegileg vallásos megnyilatkozásnak tartom, de nem olyan műveknek, amelyeket a tételes vallások keretein belül kellene előadni; mondjuk az istentisztelet hajlékában, vagy akár valláshoz kötődő alkalmakkor” – mondta el Bernstein.

Természetesen ennek is megvan a maga funkciója

Nemcsak a szöveg, de az alkalmazott nyelv is vegyes: döntően latin és angol. (A római katolikus liturgia textusába beiktatott szövegek Stephen Schwartztól és magától a zeneszerzőtől származnak.) Természetesen ennek is megvan a maga funkciója. „A latin textust kommentáló angol szöveg lényegében nem más, mint annak a jelzése, ami a tudatunkban lezajlik a mindenkori mise közben” – tudhatjuk meg Bernsteintől.

Mélyen megrendítő kompozíció Bernstein Miséje, de csak annak, aki egy nagy muzsikus mindenekelőtt emberi megnyilatkozásaként hallgatja; annak, aki az őszinte kitárulkozást látja benne, annak, aki hajlandó arra, hogy aktív és érzékeny útitárs legyen ebben a lélekjárásban.

-zene.hu-

[2008.11.05.]