Csocsesz levelet kapott a börtönből! Mit akarnak tőle? - képekkel
Valószínűsíthető, hogy ha valakinek olyan levelet hoz a postás, amin a feladó a Márianosztrai Fegyház és Börtön látható, jeges veríték lepi el homlokát. Nem úgy Csocseszét, aki tudta miről van szó.
A mindig vidám énekesnek egyenesen a börtönparancsnok írt, aki ily módon köszönte meg Csocsesz műsorát a falak között:
"Erről a rendezvényről még sokáig fognak beszélni az elítéltek. Ekkora hangulatot ritkán idéztek elő más előadók. A bv.Intézet vezetése illetve a fogvatartottak nevében nagyon köszönöm, hogy támogattad a koncerttel a szürke hétköznapjainkat, melyet kellőképpen sikerült megszínesítened. Mindent nagyon köszönünk. További sok sikereket és legfőként jó egészséget kívánok: Bódi István bv.százados"
Na, ez a levél nekünk is felkeltette az érdeklődésünket, és megkerestük Csocseszt, hogy avasson be egy kicsit bennünket a fellépés titkaiba és azokba az élményekbe, amelyek őt érték a rácsok között.
– Érdekes volt! Nehéz olyan helyen hangulatot csinálni, ahol nagy a szigorúság, fegyelem! – kezdte a mókakirály.
– Bódi István, a Márianosztrai Fegyház és Börtön századosa - akinek nagy érdeme hogy engedélyeztette a műsorokat a parancsnokságon - hívott fel, hogy az elítélteknek nagy örömöt okoznék, ha egy jótékony koncertet adnék a börtönben. A kívánságlistán előkelő helyet foglalok, eddig mindenki eljött, mint a Váradi Roma Café, Fábry Sándor, Gáspár Laci és lehetne folytatni. Tehát hagyománya van a szórakoztatásnak! – mesélte Csocsesz.
– Úgy gondoltam, ha egy kicsit is jobb kedvre tudom őket deríteni, akkor már van értelme az egésznek! Nagyon sok jótékony koncertre kapok meghívást, ha mindegyikre elmennék, nem maradna időm a többi fellépésre. Ám itt az időpont rám volt bízva, ezért egyszerűbb volt egy hétköznapot kiválasztani. – avatott be minket a részétekbe.
– A börtönfolyóson alakították ki a helyszínt, tökéletes színpad és jó technika lett. A zsiványok - mert ez a becenevük az elítélteknek - tökéletes fegyelemben ültek, úgy 100-150-en, a többiek a folyósról nézték és hallgatták a koncertet. Hamar oldódott a hangulat, megengedték azt is, hogy aki akar, táncolhat. Mit ne mondjak, volt egy-két olyan táncos, aki bárhol megállta volna a helyét! A többiek tapssal jutalmazták őket, így egyre jobb lett a hangulat! Közismert mulatós és saját dalokkal szórakoztattam őket. – mondta.
Csocsesz és az izompacsirta
– Majd odajött hozzám tisztelettudóan egy csupa izom 2 méteres srác, hogy szeretne velem énekelni. Milyen jó az élő zenekar?! Semmi akadálya, mondtam neki és az Accalari Bomba/Nosztra/ című dalt elénekeltük. Viszont most én csodálkoztam egy nagyot, mert a srácnak olyan egyedi, jó hangja volt és tökéletesen énekelt, hogy csak na! Nagy sikere volt. Láttam a srácokon, hogy benne vannak a huncutságban és kértem 3 önként jelentkezőt a színpadra, s nem mondtam meg mi lesz a feladat, csak mikor kijöttek. – anekdotázott a slágergyáros.
Jódliztak a zsiványok!
|
Képekért klikk a fotóra |
– Ekkor pedig felkonferáltam az első „Márianosztrai jódli versenyt”… A többiek a hasukat fogták úgy nevettek! Na, hát ilyen hangulatban kezdődött a verseny. Én jódliztam, ők pedig utánam. Mind a hárman nagy show-manek voltak, nagy nevetést és tapsot kaptak, aki pedig a legnagyobb ovációt váltotta ki, az nyert. Még az őrök is nevettek. Nálam mindenki nyert, és egy-egy ajándék CD-t kaptak a bátorságukért. – avatott be minket, hogy is sikerült ez a meglepő verseny.
– Még egy nagy mulatós egyveleget betettem a végére, amire még többen kezdtek el táncolni. Elbúcsúztam, de mindig visszatapsoltak. S ekkor jött a benti dolgozók kérése: énekeljem el Mókus szőrrel pucolom a bakancsot című dalt. Nagy örömmel eljátszottuk, hisz igazi katonanóta.
– Kívülállóként betekintést nyertem egy más világba, ahol nagy rend és fegyelem van, és ahol mindenki tudja a dolgát. Megpróbálják az itt eltöltött időt „könnyebbé” tenni a különböző programok szervezésével, amiért minden elismerésem! – zárta Csocsesz.
Láthatjuk, hogy Csocsesz milyen hangulatot varázsolt a börtönbe és hogy értékeli a vezetőség az efféle hozzáállást. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a köszönő levél, amely az előadónak nagyon jól esett.
Ez is érdekes: Jó éve volt Csocsesznek, pedig egyszer még el is cserélték
– Havassy –
[2009.01.27.]