Hamisítatlan cigányzene a Khamorotól

A Khamoro Cigány Táncegyüttes tavaly jelentette meg második albumát Romano rat (Cigány vér) címmel, amelyen ismét autentikus cigányzenét élvezhet a hallgató.   

Egy nagyon dekoratív lemezt tartok a kezemben. Külön a borító megérne egy grafikai kritikát. Komolyan mondom, ilyen igényes munkát már nagyon rég láttam. Ugye a külcsíny és a belbecs - az örök párhuzamvonás. A borító hűen tükrözi a lemez zenei tartalmát: ugyanolyan bohém, de ugyanakkor hanyagul művészi, mint maga az autentikus cigányzene.

Apropó, cigányzene! Mikor meghalljuk ezt a fogalmat, legtöbb honfitársunk a műfaj poposított, gépiesített képviselőire asszociál, esetünkben megnevezés nélkül. Teszik ezt azért, mert ezen előadók jutnak el hozzá a médiából. Vagy létezne az, hogy a cigányzenét nem veszi be a fül, a „bálnaszív” lábdob nélkül? Hát ez már ízlés kérdése. Pedig kicsi országunkban vannak az autentikus cigányzenének olyan jeles képviselői, mint a most tárgyalt Khamoro, vagy a Tenripe és még sokan mások. Jómagam pedig elég sokszor dolgozok hangstúdiómban, falvakban alakult hagyományos cigányzenét játszó együttesekkel. Fontos ez, hisz a cigányság kultúrájának ez a fő gyökere. A hagyományát pedig minden népnek ápolnia kell!

A lemez gyakorlatilag egy gyűjtés. Felső-Tisza vidéki, szabolcsi, erdélyi és somogyi cigánynóták lettek egy csokorba szedve és mesteri tálalásban átnyújtva a hallgatónak, Farkas Zsolt zenekarvezető átdolgozásában. Minden nóta zseniális a maga nemében, hiszen ez egy olyan muzsika, amit csak romák tudnak igazán. Ezáltal egy olyan zenei világ tárul a hallgató elé, ami megmagyarázhatatlan más fülnek.

Nagyon tetszik, amikor megjelennek az autentikus hangszerek mellett (kanál, kupa, gitár, stb…) más hangszerek, mint a szaxofon és a harmonika. Bár ezeket az erdélyi cigányzenében előszeretettel használják. Ajánlom meghallgatni a Romano Rat című dalt. Ha pedig mégis a populárisabb dolgokat kedveli valaki, annak pedig az utolsó tracket szeretném figyelmébe ajánlani, ami a Seripe című dal remixe.

Ráadásul ezeket a lemezeket valószínűleg úgy vették fel, hogy a zenekar egyben feljátszotta és fel is énekelte a számokat. Mondjuk ezt a muzsikát csak így jó felvenni. Így van meg a varázsa!

Aztán nem mellékes, hogy ezek a formációk nagyon nagy sikerrel járják a külföldi fesztiválokat. Nemzetközi szinten számontartják őket, mint világzenei előadók. Itthon pedig nem is tudnak nagyon róluk. De ez megint egy hosszadalmasabb téma.

Ami több millió embernek kell, nekünk itthon nem jó. Ennek semmi más oka nincs, kedves magyar átlag zenehallgató, csak az, hogy ön szándékosan el van butítva! És ön szeret buta lenni. Nem nyitja ki a fülét, hanem kinyitja a száját, amin a médiabácsi letolja a kakát és ön pedig boldogan lenyeli azt és hiszi, hogy ez jó. Pedig jobbnál jobb zenekarok és zenészek vannak itt is, csak ők nem azzal vannak elfoglalva, hogy összegyűjtsék azt a pénzt, ami a befutáshoz kell, hanem azzal, hogy zenélnek. Nekünk zenélnek! De valahogy Magyarországon csak az kell, amit az emberekre erőltetnek. Persze tisztelet a kivételnek. Nem hiszem, hogy ami jó a világnak, az nekünk nem jó.

-norro-

[2009.02.20.]