Sztárzenészekkel ünnepli születésnapját Frenreisz Károly

A kiváló zenész az idén tölti be a hatvanat. A kerek évfordulót pedig úgy ünnepli meg, ahogy az leginkább illik hozzá: zenével.

Frenreisz Károlyt nemcsak a Metro, az LGT és a Skorpió zenekarok hallatán és filmzenéi révén ismerjük. Azok közé a zenészek közé tartozik, akit mindenki jó barátjának érez és ha találkozik valakivel, biztosan van egy-két jó közös sztorijuk, akárki is legyen az a hazai zenészek közül. ”Karesz” ráadásul ma is aktívan zenél és egy jól működő show és színpadtechnikai cég vezetője. Azt pedig elég nehéz elhinni róla, hogy hatvanéves lett.

A kerek évfordulót pedig úgy ünnepli meg, ahogy az leginkább illik hozzá: zenével. Ebből az alkalomból régi zenészkollegái állnak majd mellette a színpadon 2006. december 5-én a SYMA csarnokban. Frenreisz Károllyal Sztevanovity Zorán, Sztevanovity Dusán, Fogarasi János, Veszelinov András, Presser Gábor, Karácsony János, Laux József, Szűcs Antal Gábor, Tátrai Tibor, Pálvölgyi Géza és Németh Gábor muzsikál majd együtt aznap este.

Frenreisz Károlyról minden bizonnyal a végtelenségig lehetne írni, így csak néhány mozzanatot idéznénk fel az elmúlt évtizedekből. Először is a kezdeteket, amikor a klarinét volt az első hangszer, amit a kezében fogott. Később azonban ebből basszusgitár lett:

Szaxofonnal kezdte

- A klarinétból először szaxofon lett, elkezdtem szaxofonon gyakorolni. Klasszikus zenét tanultam és közismert, hogy a klarinét-tanárok nem szeretik, ha a növendékek szaxofonozni kezdenek, holott az is nádfúvós, ugyanazok a beosztások, egy-két differenciától eltekintve hasonló a két hangszer. A basszusgitár úgy jött, hogy bekerültem a Metró zenekarba szaxofonosként, Schöck Ottó pedig basszusgitárosként. Bár nagyon jól basszusgitározott, de ő elsősorban zongorista volt. Egyszer azt mondta nekem: Figyelj ide, tanulj meg egy-két dalt basszusgitározni, alatta én zongorázhatok. Innentől kezdve le sem vette a nyakából a basszusgitárt. Zoránékkal megalapították a Metro zenekart, akikkel ugyan nagyon sikeresek voltak, de Karesz már valami másban törte a fejét:

Rengeteg lógtak Presserrel

- Mi akkoriban Presser Picivel rengeteget lógtunk együtt, sokszor vacsoráztunk és beszélgettünk a Fészek Klubban, hogy hogyan tovább. Éreztük, hogy sem az Omegában, sem a Metróban nem tudunk már újat hozni, hogy lépnünk kell. Az akkori hármas – Illés, Omega, Metró – igyekezett kiszolgálni az ország zenei közízlését, mi meg szerettünk volna sokkal progresszívebb zenét játszani. A tagságot illetően: 1969-ben éppen autóztam egyszer, a rádióban szólt a zene, valami szuper hangszeres nótát hallottam, fantasztikus gitározást, mondom, ez kész! Azt hittem, valami amerikai felvétel, egyszer csak bemondták, hogy a Hungária zenekar játszott, a számuk címe: Vöröshangyaboly. Akkor derítettem ki, hogy Bartha Tomi ott játszik, ő írta és játszotta ezt a számot. Teljesen lenyűgözött a játéka és amikor arra került a sor, hogy mondtam Picinek, ez így már nem mehet tovább, kellene egy új zenekar, mutatok neked egy olyan gitárost, hogy…és akkor összejöttünk Tomival, így a zenekar magját mi hárman képeztük, a dobos posztján volt egy kis vita, Pici Laux Józsival játszott, én Brunner Győzővel, mindketten jó dobosok. Laux mellett döntött az, hogy hatalmas munkabírású szervező volt, reggeltől estig a zenekar ügyeit intézte nyakába véve a várost.

Képzeld riport után kiszállt az LGT-ből

Az LGT-ből akkor szállt ki, amikor Presser megírta a Képzelt riport egy popfesztiválról című nagysikerű művet. Karesz azonban úgy érezte, nem akarja az estéket a Vígszínházban tölteni, inkább koncertezni szeretett volna. Ennek köszönhetően mondott búcsút Presser Piciéknek és 1973. augusztus 11-én bemutatkozott a Skorpióval Szigetszentmiklóson.

A zenekar több változáson is keresztülment működése során, de Karesz ezen nem csodálkozik:
- Én mindig rossz ómennek számítottam, mert ha valamilyen megmozdulást elindítottam, akkor nem egy, hanem legalább húsz zenekar dőlt össze, mint a dominó. Egyszer egy újság le is vezette, hogy a Loksi vagy a Skorpió megalakulása hány zenekarban okozott változásokat…
A Skorpió végül egyfajta végállomásnak bizonyult Karesz életében, nem véletlen, hogy a zenekar neve összeforrt az övével és a történetének még nincs vége…

(Az interjú részleteket Rozsonits Tamás a Rockinformban megjelent írásából ollóztuk.)

- biró - 

[2006.11.17.]