Locomotiv GT (LGT)

Az LGT egy kultikus magyar zenekar, az első magyar szupergroup. Névadó szimbóluma, a legelső lemezükön felbukkanó, akkor még akváriumban álló stilizált gőzmozdony végigkísérte a banda történetét.

A kezdetek

Az LGT 1971. áprilisában alakult meg Budapesten. A zenekar négy alapító tagja (Presser Gábor, Frenreisz Károly, Barta Tamás és Laux József) élvonalbeli beatzenekarokból igazolt át, így az Omegából érkezett a zeneszerző-billentyűs-énekes Presser Gábor, Laux József dobos (és felesége Adamis Anna szövegíró), illetve a Metróból csatlakozott Freinreisz Károly (71-73)basszusgitáros, végül az ex-Hungáriás Barta Tamás szólógitáros. A végleges felállás '77-re alakult ki: Presser Gábor, Somló Tamás, Karácsony János, Solti János.

Bemutatkozó koncertjüket a Budai Parkszínpadon tartották '71 júliusában. Augusztusban jelent meg első kislemezük, amely a Boldog vagyok és a Ha volna szíved című dalokat tartalmazta. Ősszel díszvendégként kiutazhattak a tokiói World Popular Song Fesztiválra, ahol az Érints meg angol nyelvű verziója (Touch Me, Love Me, Rock Me) hatalmas sikert aratott. Ezt egy újabb kislemez kísérte, két angol slágerrel.

1971 decemberében jelent meg a csapat első albuma, Locomotiv GT címmel. Az együttes 1972-ben az öreg kontinensről egyedüli csapatként részt vehetett az angliai Lincolnban megrendezett Great Western Express Fesztiválon, ahol olyan legendás zenekarok és énekesek mellett léptek fel, mint a Genesis, a Beach Boys, Joe Cocker és a Faces.

1972 őszén látott napvilágot Londonban rögzített második albumuk, a Ringasd el magad. 1973-ban a Vígszínházban létrehozták a Déry Tibor regényéből készült „Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról” című darabot, amelyet ma is játszanak a színházak, 1987-ben az USA-ban is bemutatták. A darab mérföldkő volt a magyar kulturális életben, nagyban hozzájárult az ifjúsági kultúra elfogadottságához, a tiltások enyhüléséhez.

Frenreisz 1973-ban kilépett a csapatból és megalakította a Skorpiót. Helyére az Omegából érkezett Somló Tamás.

1973-ban kiadásra került a harmadik album, a Bummm!, amely már nemcsak külföldön, hanem itthon is meghozta a népszerűséget az LGT számára. Nagy-Britanniában együtt dolgoztak Jimmy Millerrel, a Rolling Stones producerével, Londonban és Los Angelesben készítettek egy-egy nagylemezt. 1974 nyarán végigkoncertezték az USA-t is. Az ígéretes kezdetek után a nemzetközi karrier mégis elmaradt (az akkori magyar rendszer néhány illetékes tagjának akadékoskodása következtében).

Egyszer fenn, egyszer lenn

Barta Tamás úgy döntött, hogy nem tér haza az USA-ból, és kint épít karriert. Helyette a Generálból érkezett Karácsony János. A negyedik album, a Mindig Magasabbra már az ő közreműködésével készült 1975-ben. 1976-ban készítették a szintén betiltott, Locomotiv GT V. címet viselő dupla albumot. Laux József az Egyesült Államokba ment, ahol hangmérnök lett. Utódja az ifjú Solti János lett a Generálból, akivel tehát kiteljesedett a végleges felállás.

1977-től Zorán fivére, Sztevanovity Dusán lett a zenekar szövegírója. Az ebben az évben megjelent Zene – Mindenki másképp csinálja című album ismét hatalmas népszerűséget ért el. Presser Gábor '77-ben Erkel Ferenc-díjat kapott. A sok siker mellett kudarc is éri a csapatot: második koncertjük után Romániából kitiltják őket, egy időre pedig Magyarországon is letiltották fellépéseiket.

1978-ban egy dupla válogatáslemezzel álltak elő, ez volt az Aranyalbum 1971–76 és a Mindenki. Kovács Katival két közös albumot készítettek, Zorán számára pedig hármat írtak. 1980-ban készítették el Loksi című dupla albumukat, amelynek művészi ereje előtt az akkori hanglemezgyári cenzúra is meghajolt: csonkítatlanul jelenhettek meg rajta olyan dalok, amelyek amúgy sokkal inkább a „tiltott”, mint a „tűrt” kultúrpolitikai kategóriába illettek. Ez volt az első, amiért a zenekar előadóművészi jogdíjat kapott: 25 000 példány felett fejenként 70 fillért.

1980-ban az LGT részt vett az Omegával és a Beatricével közös turnén. 1981-ben a Szovjetunióban, 1982-ben Bulgáriában léptek fel, de megfordultak az NDK-ban, Kubában, Lengyelországban pedig talán népszerűbbek voltak, mint itthon.

1982-ben újabb lehetőség kínálkozott a nemzetközi sikerre: az angol EMI világcéggel kötött szerződés két angol nyelvű lemezt eredményezett, az átütő siker azonban ezúttal is elmaradt. 1982-ben itthon is megjelenik egy lemez – valamely furcsa oknál fogva Locomotiv GT X. címmel (valójában ez csak a kilencedik).

1984-ben másfél hónapon át a Szovjetunióban koncertezett az csapat, ahol összesen mintegy 350 000 néző hallgatta végig a fellépéseiket Leningrádban, Rigában, Tallinnban és Moszkvában.

1984-ben jelent meg az első magyar óriás kislemez (maxi), amely az Első magyar óriás kislemez címet viselte. Az együttes kedvetlenségét csak növelte, hogy a négy számból kettőt le akartak tiltani – a Kinn is vagyok, benn is vagyok mint burkoltan erotikusnak minősített szám még csak-csak átment a rostán, de a „kész lázítás” ítéletét kiérdemlő Dalaktika sosem jelent meg.

A búcsú

1984-ben megjelent az Ellenfél nélkül címet viselő búcsúlemez. 1986-tól a monopolhelyzetben lévő Hanglemezgyárral való rossz viszony és a magyar populáris kultúrában egyre jobban eluralkodó „igénytelenségdömping” folytán az LGT zenekarként szüneteltette működését, bár tagjai ezután is együtt dolgoztak számos LGT-produkcióban.A turnék ritkultak, az utolsó fellépésre a „törzshelyen”, a Tabánban került sor 1987. május 2-án. Ezután az LGT gyakorlatilag megszűnt: „elhatározza, hogy végtelen időre felfüggeszti magát, de nem oszlik fel”. Presser, Karácsony és Somló szólókarrierbe kezdett, Solti pedig más együtteseknek dobolt. Egymás lemezein olykor dolgoztak együtt, de a Loksi nem adott ki több albumot.

1992 májusában a Nyugati Pályaudvaron tartott négy koncerten búcsúztak el közönségüktől – akkor úgy tűnt, örökre. Öt évvel később azonban a zenekar negyedszázados történetét feldolgozó Volt 1×1 zenekar című film munkálatai közben annyira boldoggá tette őket a közös munka, az együttzenélés, hogy feladva korábbi elhatározásukat, újabb nagylemezt készítettek.

Az 1997-ben megjelent 424 – Mozdonyopera című új album sikere is mutatja az LGT nemzedékeken átívelő népszerűségét. 1999-ben, a Wstel kapcsolat koncerten 200 ezer néző előtt léptek fel, ahol több generáció együtt élvezhette zenéjüket. Ugyanilyen örömünnep volt a 2002. június 1-jei, egész napos LGT-fesztivál is, amelynek csúcspontjaként a zenekar az egész életművet összefoglaló koncertet adott. Ekkor jelent meg ez idáig utolsó lemezük: A fiúk a kocsmába mentek – a zenekar egyik legjobb albuma.

Az LGT 2007. július 29-én a marosvásárhelyi Félszigeten, augusztus 2-án Budapesten, a Klebelsberg Kúnó Kulturális Központban, augusztus 7-én pedig a budapesti Sziget Fesztivál nulladik napján lépett fel. A koncertet becslések szerint mintegy negyvenezren látták.

- zsu -

[2009.10.12.]