A Papp László Budapest Sportarénában. Ramazzotti mindig a minőségről volt híres, zenei előadás és látvány tekintetében is. A lírai és temperamentumos dalok most is hűen váltották egymást. Ramazzotti legnagyobb slágerei adták a műsor gerincét, nem hiszem, hogy bárki hiányérzettel hagyta volna el a helyszínt.

 

Nekem a hangosítással akadtak problémáim. Az elején csak a magas hangokat hallottam és mindent leuraltak a szintetizált kütyü hangok. Később ez a jelenség valamelyest konszolidálódott, de az akusztikai élmény elmaradt a négy évvel ezelőtti Ramazzotti bulitól. 

 

 

Ramazzotti egyszerűen nem fog az idő. Ő egy speciális fiatalító kúrával tartja magát karban: lemegy a közönség közé és ott ünnepelteti magát!

Az volt az érzésem, hogy 12000 emberrel szeretne szelfizni, de szerintem az első néhány sorral sikerült is.

 Szinte ráfeküdt a közönségre és néha a testőreinek is akad munkája, amikor egy-egy rajongói kezet Eros válláról le kellett fejteniük...

 

A koncert közepe felé akusztikus blokkot adtak elő, erősen improvizatív, amolyan "jam session" jelleggel.

 

Komoly slágerparádé volt a buli, a bőséges választékkal elégedettek lehetünk. A teljesség igénye nélkül:

1. Dove c'è musica
2. Un'emozione per semper
3. Più che puoi
4. Stella gemella
5. Se bastasse una canzone
6. Terra promessa
7. Fuoco nel fuoco
8. Cose della vita
9. Un attimo di pace
10. Più bella cosa

A koncert egészére jellemző volt, hogy nemigen adja át a kormányt másnak a főhős. Ha a gitáros szólózik, beletrollkodik, ha épp úgy van kedve, egyetlen pici kézmozdulatára elnémul a zenekar...éreztük, hogy ki a góré, Eros, köszi! :)

 

 Eros Ramazzotti összes turnéján jellemző az ízlésesen megkomponált és jövőbemutató színpadi design. Ez most sem volt másképp, a fénytechnika és a  ledfal háttér ízléses összehangolása önmagáért beszélt. 

 

A két vokalista hölgy üde színfoltja volt a zenekarnak, és egy-egy dal erejéig méltó duettpartnerei voltak a főhősünknek.

 

Emellett természetesen most is ki kell emelni a dobost, Eric Moore-t. Konkrétan világsztár a fazon, olyan pontos, hogy az atomórát hozzá igazítják, az összes ütésekor a füle mellett suhannak el a verők, és olyan pregnáns a játéka,  hogy ellentmondást nem tűr. Imádom!

 

Az elegancia, a profizmus, a lírai és temperamentumos előadásmód közé olykor némi humort is belecsempész Ramazzotti a koncertjébe. Négykézláb pucsítva dobolt a kezével a színpad felületén, és karaoke vetítést csinált a közönségnek, talán ez volt a két legszürreálisabb pillanata a koncertnek.

 

 Az egyik dalt nem sikerült elkezdenie, ezért elindították mégegyszer, a végén teljes sötétségben dobta oda a dobos a verőit, ez a pár apróság és a hangosítással kapcsolatos gondok miatt nem volt tökéletes a koncert, de simán volt olyan jó, hogy a következőn is ott legyek.

 

Sólyom Attila