Becsöngettem, nem jöttél ki: felrúgtam a kukát - a Balatone második napjáról jelentjük

A csütörtöki "családi" nap után, pénteken elég pörgős koncerteket látogathattak a BalaTone Fesztivál résztvevői. Kispálék remekeltek, az Asian Dub Foundation pedig nagyot zúzott a Nagyszínpadon.

Délután a No Thanx nevet viselő tini-emó-banda melegítette az embereket, nem kifejezetten nagy sikerrel. A közönség soraiból elég sok kritikát kaptak, pedig állítólag tudnak zenélni. Egy picit talán fiatalok a fesztiválozáshoz, valószínűleg még alkohollal sem szolgálnák ki őket. Utánuk a Jamie Winchesterék következtek: igényes zenéjük és tökéletesen sikerült feldolgozásaik sok embernél visszaállították a gitárzenébe fektetett hitüket. Azért még a régi nemzedék az igazi.

"Becsöngettem, nem jöttél ki: felrúgtam a kukát"

Esküszöm nem akartam a Kispál koncertről írni, mivel eddig minden fesztiválon felléptek, és mind meg is írtuk. Hogy mégis írok, annak két oka van. Az első, hogy eddig ez volt Lovasiék legjobb koncertje a nyáron, sokkal jobban élvezték, mint amit eddig láttam tőlük. Nagyszerű hangulatot varázsoltak, nem is ugyanazokat a dalokat játszották: nyomtak egy-két régebbi szerzeményt is. Köztük új, nagy kedvencemet, melynek a refrénje: "becsöngettem, nem jöttél ki: felrúgtam a kukát".

A másik ok, hogy Lovasi rövidnadrágban volt és ez már önmagában megér pár képet. Nagyon meleg volt, a zenekar tagjai is folyamatosan pótolták az elvesztett vizet a szervezetükből. Lovasi borral, a többiek pedig sörrel. Talán ezért is sikerült olyan jóra a koncert.

Sajnos a Dog Eat Dog koncertje kb. akkor kezdődött, mint az Asian Dub Foundation, ezért választani kellett: gyorsan pár kép az amerikai bandáról, aztán gyorsan át a Nagyszínpadhoz: kezdődik az Asian Dub Foundation.

Hey Zanka, what's up???!!! - Asian Dub Foundation

Már évek óta várom, hogy Magyarországra jöjjön egyik kedvenc brit csapatom. Hát most megkaptam: amit ezek a srácok toltak, az egyszerűen - mit is mondjak - lehengerlő. Berobbantak a színpadra és onnantól kezdve nem hagytak egy perc pihenőt sem a közönségnek.

Folyamatosan zúzták a jobbnál jobb szerzeményeket. Hatan álltak a színpadon: egy DJ, két gitáros, két MC és egy - nevezzük így - sámándobos. A két MC folyamatosan pörgött, ordibált és kommunikált a közönséggel. Talán soha senki nem mondta még ki ennyiszer azt, hogy Zanka! A srácok megtanultak pár magyar mondatot, kifejezést: Köszönöm, Hogy vagy?. Nem sok, de már így is több, mint amennyit általában a külföldi csapatok megtanulnak. Sőt, az Anima énekese még talán ennyit sem.

Egyszóval nagyon korrekt koncertet láthattunk tegnap. Ráadásnak megkaptuk a Fortress Europe-ot és a Rebel Warrior-t, én még számítottam a Jericho-ra, de sajnos az már nem fért bele. A ráadás ráadása után, a DJ fent maradt a színpadon és nyomott még pár számot. Még akkor is zenélt, mikor már hordták szét alóla a cd-és lemezjátszókat. Szimpatikus dolog volt, a közönségnek is tetszett. Sajnos azonban ennek a koncertnek is vége lett. Az utolsó szavaikkal pedig a békére, a háborúzás befezésére és a toleranciára szólítottak fel: Peace and love, stop war in Iraq. Fuck George Bush!

Mamusz-metál - Neck Sprain

Levezetés képpen átmentünk még a Neck Sprain koncertjére. Nem voltak nagyon sokan, pedig azért a "Nyakficam" elég híresnek mondható. Az énekes nagyon Castro-stílusban nyomta, eléggé úgy nézett ki, mint a kubai "népvezér". És hogy miért mamusz-metál? Mert az énekesnek éppen nem volt mit felhúznia, ezért egy mamuszban nyomta végig a koncertet. A számok között elviccelgettek és aránylag sokat beszélgettek a közönséggel. A legnagyobb királyság, hogy a vízből is lehetett élvezni a koncertet. Sokan bele is mentek a vízbe: világító hátsók, fedetlen keblek, sör és metál. Hát nem az a tipikus Sziget-feeling.

-nagymester-

[2007.07.21.]