A HIM nem tartotta be az ígéretét

Az újabban smink nélkül megjelenő Villie Valo a Venus Doom lemez megjelenése előtt azt nyilatkozta, hogy az új anyag ütősebb, keményebb lesz. Nos ez csak részben valósult meg.

Tényleg kapunk valamit Mikko Lindström gitárjátékából, de korántsem a beígért Iron Maiden-es hatást, amit állítólag annyira szeret a finn zenekar. Valo éneke pedig ugyanannyiban merül ki, mint az elmúlt tíz évben: melankolikus mély búgás. Ennyi.

Ez persze korántsem jelenti azt, hogy a korong rossz lenne, mert nem az, csak épp mást vártunk.

A lemez első fele valóban tisztességes gitárrifekkel megtámogatott metál album. Elkezdve a lemeznyitó és egyben címadó szerzeménytől (Venus Doom) a Love In Cold Blood-n ésa Passion's Killing Floor-on át az első kislemez dalig (The Kiss Of Dawn) még volt némi remény. De utána következtek a kisujjgyakorlatok: Dead Loverâ019s Lane, Bleed Well.

Őszintén megvallva, a lemez közepén található Song Or Suicide akusztikus próbálkozása egy kicsit meglepett, de úgy tűnik, hogy a love metal megalkotóit rabul ejtette saját teremtényük.

És ebből még Vénusz Végzete sem rángatta ki. Talán majd legközelebb.

bezse

[2007.10.20.]