Ismét itt van az underground rap koronázatlan királya, hogy egy rövid órára elfeledtesse felünk a csilli-villi mc-ket. Igen! Ismét eljött az ideje, hogy maszturbálásról és marslakókról beszéljünk! A 12 számos korong zenei producere az az Iz-Real volt, aki Viktor Vaughn (aka MF Doom) albumával már bizonyított. Az első dolog, ami feltűnhet, hogy Keith hangja valahogy egy kicsit más, mint amilyen szokott. Ez a cd huszonharmadik végighallgatásánál már senkit sem foglalkoztat majd. Merthogy jó. Végül is semmi különös, csak a szokásos Kool Keith-féle őrület: kemény dobok, űrhajós dallamok, minden a helyén van. Ezen kívül vannak kis szkitek is az 50-es évek sci-fik világából, amelyek kissé MF Doomossá teszik a hangulatot. Maga a Nogatco név a nagy sikerű Octagon, visszafelé olvasva. Igazándiból egy számot sem lehet kiemelni, mert mind megfelel az elvárasnak. A cd-n találhatunk még egy rövidfilmet is, melyben megcsodálhatjuk Kool Keithet alien-boncolás közben. Összességében nem ez a Fekete Elvis legjobb munkája. Nem tett túl a „Lost Masters 2” forradalmi, kongás cuccán, de az underground rajongóinak kötelező darab! |