A XX. század első éveinek tangóharmonikás (akkordeonos)-verklis budapesti utcazenéje keveredik tűzoltózenekari indulóval a vásári forgatagban, a cirkuszsátor porondján műlovarnők és bohócok tűnnek fel, s a trapézon egészen a felhőkig emelkedünk, ahol már-már éteri, ultramodern zenei kísérettel tekinthetünk alá egy épülő metropolisz édesbús, poros, mégis felemelő hétköznapjaira. |