Magyar etno-rock ünnep decemberben

Van-e korunk zenei palettáján hungaricum? Ha igen, a 2006-ban 30 esztendős Kormorán együttes annak tekinthető. Idén a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében átvehették a „Magyar Örökség” díjat, amely kinyilvánítja, hogy a zenekar dalai a magyar kulturális örökség részét képezik. Más megfogalmazás szerint a Kormorán megkapta az úgynevezett „Magyar Szellemi Lovagrendet”.

A formációt Koltay Gergely 1976-ban alapította. A magyarországi zenei életben elsőként ötvözte programszerűen a népzenei elemeket a nemzetközi rock muzsika stílusjegyeivel. A zenekar dalaiban hallhatóak tradicionális népi hangszerek: a töröksíp, a hegedű, a tekerőlant, a citera, a furulya, a duda és a tárogató, amelyek együtt szólalnak meg a rock instrumentumokkal.

A Kormorán az elmúlt három évtizedben eljutott szinte minden európai országba, koncertezett a tengerentúlon, több zenealbumot jelentetett meg külföldön. Az együttes koncertprogramjain kívül egy sor albumot készített pop énekeseknek, blues és rock sztároknak, valamint színészeknek.

Megannyi színpadi mű, opera, valamint filmzene bizonyítja a zenekar sokszínűségét s alkotóerejét (Julianus, Honfoglalás, Sacra Corona, Trianon, A Költő visszatér, Elektra mindörökké, Zúgjatok harangok, A Megfeszített, A Napba öltözött leány). A Kormorán első fénykora a ’80-as évekre tehető, 2000 óta pedig másodvirágzását éli. Az ezredfordulóra ugyanis Koltay nyolc elhivatott és invenciózus zenészt gyűjtött maga köré, még lendületesebbé, hitelesebbé téve a formációt.

Kialakult az összetéveszthetetlen vokális hangzás, amely a hangszeresek virtuozitásával párosul. Öt évvel ezelőtt, 25 éves jubileumi koncertjük alkalmával megkapták „A Magyar Szabadság” díjat, két évre rá pedig Koltay Gergely munkásságáért átvehette a Mádl Ferenc köztársasági elnök által adományozott „Magyar Köztársasági Aranykeresztet”.

A Kormorán tagjai az elmúlt években olyan modern, különleges muzsikát írnak, amely továbbra is a Kárpát-medence és helyenként a Balkán archaikus népzenéiből táplálkozik, s ami nagyon fontos: töretlenül népszerűek, rendre koncerteznek nemcsak Magyarországon, hanem a székelyföldi Csíksomlyótól a szlovéniai Muravidéken át a szlovákiai, felvidéki Somorjáig.

Ráadásul már vannak követőik a rock szakmában, ami bizonyság arra, hogy a kilenctagú csapat a magyarság sorsát bemutató dalszövegeivel szintén utat mutat az ifjabb generációnak: lehet igényes, megtartó erőt jelentő nemzeti rockzenét is játszani.

A zenekar tagjai az énekes Géczi Erika, egykori kajak világbajnok, Mr. Basary, akit ma már mindenki csak „Rocktorok” néven szólít, a dögös hangú esztergomi Tóth Renáta, Gáspár Álmos hegedűs az erdélyi Kézdivásárhelyről, Zsoldos Tamás, akit a szakma az egyik legjobb basszus-játékosnak tart, Nagy László, aki a dobokból csalogatja elő az ősi ritmusokat, az elektromos gitáron népzenét játszó Szabó Miklós, valamint a két legrégebbi muzsikus: Szűts István billentyűs, aki a harmóniákat felügyeli, és Koltay Gergely, aki a dalszövegeket írja, s a különleges dallamokat töröksípon, fuvolán, furulyán interpretálja.

A Hungaroton által kiadott Best of Kormorán november elejétől kapható; az albumon 18 dal szerepel, többek között a lassan himnusszá váló „Kell még egy szó”, és meglepetésként a vadonatúj „Quo Vadis Domine?”. Utóbbi szerzemény figyelmeztet, hogy az embernek nem szabad elmenekülnie a feladatok, a felelősség elől, és emlékeztet minket arra: mindenkinek vállalnia kell a maga sorsát, keresztjét!

A Kormorán december 23-án este 7 órától nagyszabású koncertet ad a budapesti Körcsarnokban „30 év 30 dalban…” címmel. Mindegyik jegyhez jár egy CD, amelyen hallható az új dal. Igazi magyar etno-rock ünnep ígérkezik…

[2006.10.30.]