Évadnyitó hétvége a Budapesti Operettszínházban

Társulati üléssel és az előző évad kiemelkedő művészeit és alkotóját elismerő Honthy-díjak ünnepélyes átadásával nyitotta meg a 2022/23-as centenáriumi évadot a Budapesti Operettszínház szeptember 2-án, pénteken este.

„Tegnap meglátogattam Nikit, aki jókedvű, eszik, iszik, beszél, ír, olvas, sőt viccelődik is. Bizakodó, szorgalmasan végzi a gyógytorna feladatokat, és bízik – ahogy én is, és gondolom, mi itt mindannyian – a teljes felépülésben, és alig várja, hogy visszajöjjön közénk” - tájékoztatta beszédének nyitányaként a Budapesti Operettszínház társulatát Kiss-B. Atilla főigazgató a júniusban súlyos balesetet szenvedett táncművész, Tóth Nikolett állapotáról, ugyanis sajnálatos esemény miatt kellett elnapolni a júniusra tervezett társulati évadzárót.  Majd egy másik örömhírt is közölt. „Ahogy láthattátok, a vasfüggönyünk kapott egy gyönyörűséges új burkolatot, amely Somfai Péter elővigyázatos, átgondolt, sok műgonddal vezetett munkáját dicséri, és amelynek feliratai fontos évszámokat, eseményeket mutatnak” – folytatta beszédét a főigazgató.

 „A Budapesti Operettszínház egy jól működő intézmény, amelyben minőségi szórakoztatást nyújtunk embertársainknak. Szellemi és lelki táplálékot úgy, hogy közben magunk is táplálkozunk, töltekezünk. Most, amikor a covid láncolatok közepette végre egy kis lélegzethez jutottunk, tőlünk nem messze pedig már több, mint fél éve - ahogy Kálmán Imre mondta – egymást öli a világ, kimondhatatlanul jó érzés állva tapsoló, ünneplő teltházas közönség előtt meghajolni. Minden terület, szektor nagyon derekasan kivette a részét a munkában. Köszönet érte! Egy óramű akkor pontos, ha minden fogaskereke tökéletesen, szervesen, a többivel összhangban teszi a dolgát. A nagyobb fogaskerekek lassabban, ám annál nagyobb erőátvitellel, a kisebbek, gyorsan, serényen, könnyedén pörögnek, forognak, ám egyik sem nélkülözhető, és nem kezdhet öncélú külön járatba.” – hangsúlyozta Kiss-B. Atilla, megköszönve a művészeti terület - beleértve a színészek, az énekkar, a musical együttes, a zenekari- és a balett-művészek - a 2021-2022-es évadban nyújtott magas színvonalú munkáját.

„Szakmai berkekben és laikus nézők körében egyaránt újra és újra visszajelzik, hogy a zenekar nagyon egységesen, árnyaltan, színvonalasan teljesít. Ja, kérem jó kottából könnyű jól játszani, mondaná Rejtő Jenő, de komolyra fordítva a szót, köszönöm zenekari művészeinknek, külön főzeneigazgató úrnak, Pfeiffer Gyulának a komoly, eredményes munkát!” – fejezte ki elismerését és háláját a főigazgató, aki ezt követően kiemelte a többi terület, a művészeti titkárság, a műszak, az üzemeltetés, a produkció és marketing, a sajtó és a gazdasági osztály, valamint a szervezési terület kiváló teljesítményét.

A Budapesti Operettszínház főigazgatója örömét fejezte ki, amiért a szeptember 11-ére, vasárnap délutánra meghirdetett Kálmán-gála már július elején teltházas lett, sőt azóta már az újabb, szeptember 10-i időpontra meghirdetett, jótékonysági célú, az Együtt az Autistákért Alapítvány javára felajánlott gálára is elkeltek a jegyek. Továbbá bejelentette, hogy a szeptember 10-i Te rongyos élet gálán az Operettszínház régi barátja, Kálmán Yvonne is tiszteletét teszi.

„A 2021-2022-es évadban 383 előadást tartottunk, és a látogatottság 95 százalékos volt a fizető nézőket tekintve. A művészet egy minőségi kérdés, és szinte minden, ami körülveszi mennyiségi. Sajnos a minőséget nem tudjuk számokban kifejezni, de büszkék lehetünk, mert minden irányból az jön vissza, hogy előadásaink magas minőségűek, igen színvonalasak” - mondta a főigazgató, majd felelevenítette és méltatta az elmúlt évad nagysikerű bemutatóit: Nine, A mosoly országa, Hegedűs a háztetőn, Rozsda Lovag és Fránya Frida, Veszedelmes viszonyok, Jekyll és Hyde.

A gálákban gazdag évadból a főigazgató elsőként a Lehoczky Zsuzsa tiszteletére rendezett, Nekem élet a színház gálát emelte ki, amely azóta már többször is látható volt az M5 kulturális csatorna műsorán. „A Magyar Operett Napját nem csak itthon ünnepelte színházunk” - folytatta. „Először járt teljes formációval világkiállításon magyar operett. A dubaji Expon nagy sikerrel mutatta be színházunk Operetta-Greatings from Hungary címmel nemzeti kulturális örökségünk egyik kiváló ékköve, a magyar operett legszebb dallamaiból, slágereiből összeállított gálaműsorát. November 29-én az Ave Maria gálával úgy gondolom, sikerült egy kis szakralitást behozni az Operettszínház falai közé. Megtisztelő volt a történelmi egyházak képviselőinek jelenléte, üzenete, áldása.”

A Budapesti Operettszínház az ó évet elbúcsúztatva az új évet is gálával köszöntötte. Ezt követte A zene hídján című koprodukciós gála, amelyet Eszéken és itthon is láthatott a nagyérdemű, a magyar-horvát kulturális diplomáciai kapcsolatok újabb szép példájaként. Március végén Erdélyben, az Összetartozunk című operett gálán a marosvásárhelyi Sportcsarnokban és a sepsiszentgyörgyi Sepsi Arénában több mint 4000 ember tapsolt igen lelkesen a Budapesti Operettszínház művészei által magas művészi minőségben és színvonalon teljesített produkciónak. Nézőknek és előadóknak kimondhatatlanul felemelő volt az összetartozás nagyszerű érzésének megélése.

Szintén áprilisban Szabadság-szerelem címmel Homonnay Zsolt rendezett frenetikus sikerű gálát Huszka Jenő, valamint Ionel Pantea Szép álom szállj a szívemre címmel Lehár Ferenc emlékére. Mindkét gálát az MTVA rögzítette. A Színház Balettkara pedig nagy sikerrel szerepelt a Nemzeti Táncszínházban mind klasszikus, mind modern kategóriában a Korhatár nélkül című balett gálán.

A Budapesti Operettszínház és a KraatsFilm együttműködésben, kizárólag az Operettszínház művészeinek előadásában hozta létre a Dolhai Attila és Cári Tibor Szétszakítottak című alapművéből az Örök hűség című “színházfilmet”, melynek premier előtti ünnepélyes bemutatója a teátrum nagytermében volt, majd június 4-én délután, a gyászos emlékű Trianoni békediktátum aláírásának időpontjában, az esemény után százkét évvel tűzte műsorára a Duna Televízió. A film rendezője Iványi Marcell Arany Pálma-díjas rendező.

A tehetséggondozással kapcsolatban a főigazgató elmondta: A Budapesti Operettszínház először indíthatott osztályt az elmúlt évadban a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, ahol 17 ígéretes, tehetséges fiatalt sikerült felvenni, a főtárgyakat pedig a Színház színészkiválóságai oktatták-oktatják. A Pesti Broadway stúdió növendékei is sorra lehetőséget kaptak a bemutatkozásra színházunk produkcióiban, bemutatóiban, sőt még az Örök hűség színház-filmben is forgathattak egytől egyig.

Az évadot az Ebugatta! című nagyszabású jótékonysági kutyashow zárta.  A “Vidd el a kutyádat a munkahelyedre” világnap égisze alatt a rendezvénnyel több, mint 850 ezer forintot sikerült összegyűjteni és adományozni a LELENC kutyamenhely alapítványnak. A nyár sem volt eseménytelen; szinte egyidőben volt jelen a teátrum két igen fontos helyszínen: a pesti Vigadó téren, a Szent István Napok keretében megrendezett Operett Korzón, illetve a Kolozsvári Magyar Napok záró eseményén, Kolozsvár főterén, Mátyás király lovasszobrának tőszomszédságában, ahol mintegy ötezer lelkes néző előtt aratott feledhetetlen sikert az Összetartozunk gála. A nagyszabású tizedik Budavári Palotakoncertet a Duna Televízió nemzeti ünnepünk főműsoridejében közvetítette, az adást félmillió néző látta.

Kiss-B. Atilla főigazgató végül az állami kitüntetésben részesült művészeket és alkotókat emelte ki: Hortobágyi Brigitta Magyar Ezüst Érdemkeresztet, a Nine-Kilenc díszlettervezője, Szendrényi Éva Ferenczy Noémi-díjat, Keresztes Ildikó és Szulák Andrea Máté Péter-díjat kapott. Fischl Mónika személyében először részesült operettprimadonna a legrangosabb magyar zenei kitüntetésben, Liszt Ferenc-díjban, és Magyarország Érdemes Művésze lett Dolhai Attila.

„Köszönöm mindenkinek ezt a bő évadot! Szeretettel gratulálok Mindannyiotoknak, mindannyiunknak, és ezennel megnyitom a 2022/23-as centenáriumi évadot!” - zárta beszédét a főigazgató.

dr. Gulyás Richárd, a Budapesti Operettszínház ügyvezető igazgatója a centenáriumi évadot megnyitó beszédében kiemelte: „Nagy kihívás lesz számunkra, hogy a szomszédunkban folyó háború, valamint az általa kialakult világgazdasági kihívások erőterében is megtartsuk a folyamatos, zavarmentes működést. Nagyon komoly erőfeszítéseket fog okozni, hogy a közönséget és a színházunkat érő erőteljes pénzügyi kihívások ellenére is - elég, ha csak az energiahordozók áremelkedésére gondolunk - meg tudjuk tartani a rajongóinkat. A centenáriumi évadot az esemény rangjához méltó módon kell lebonyolítani, ami egy kiegyensúlyozott makrokörnyezeti szituációban is nagy kihívás lenne. A 2021/22-es évadban 383 kőszínházi előadást tartottunk, az össz nézőszám 218.733 fő volt, átlag 95 %-os látogatottság mellett, valamint 16.725 diák látta az előadásunkat ifjúsági programjaink keretében”- hangsúlyozta az ügyvezető igazgató.

dr. Puskás Attila, a Budapesti Operettszínház új gazdasági igazgatója bemutatkozó beszédében egyebek mellett összefoglalta szakmai múltját, és beszélt a családjáról is, akik hozzá hasonlóan nagyon megszerették a színházat. Biztosította a társulatot arról, hogy a korábbi tapasztalatait kamatoztatva mindent megtesz annak érdekében, hogy az intézmény pénzügyi helyzete stabil legyen, és minden ördülékenyen, fennakadások nélkül tudjon működni.

Somfai Péter, a Budapesti Operettszínház műszaki igazgatója szeptember 15-én, ugyancsak a centenáriumi évadhoz kapcsolódóan megjelenő, Somossy, a Mágus – egy színházpalota születése című könyvével kapcsolatban elmondta: 5 éve kezdte el a könyvvel kapcsolatos kutatómunkát, elsősorban az 1860 és 1903 közötti időszakra koncentrálva. Hozzátette, hogy a könyvet olvasva egy különleges, izgalmas történet állt össze sok, a színházzal kapcsolatos érdekességről.

A műszaki igazgató beszéde után Kiss-B. Atilla főigazgató ünnepélyesen megnyitotta a 2022/23-as centenáriumi évadot, és felkérte Nádasi Veronika művésznőt a Honthy-díjátadó gála konferálására. Az elismerés adományozásáról - a színházi díj kivételével - az alapítók által felkért független grémium, a Honthy-díj bizottság döntött. A díj megalapítása a magyar kultúra jelentős támogatója, Eleni Korani, az Ernst Galéria társtulajdonosa, művészeti szakértő, mecénás nevéhez fűződik, aki megterveztette és elkészíttette a Honthy-díjat megformáló műalkotást.

„Hát itt vagyok, újra itt vagyok!” – idézte Eleni Korani beszédében Honthy Hanna legendás szavait, amelyek a Csárdáskirálynő 1954-es újra bemutatásakor hangzottak el. Mint mondta, a pandémia után most ő is meghatódottan áll ezen a színpadon. „Az elmúlt nehéz időszak nagyon sok mindent elvett tőlünk, de mindig a fülembe cseng az idealista Cervantesnek az a mondata, amit Don Quiote mondott az Álomdalban, hogy a lélek, csak az segít tovább. Köszönöm szépen a Főigazgató úrnak, hogy itt lehetek, hisz’ nemcsak a lélek segít minket tovább, hanem ez a nagyszerű színház és művészek is” – mondta a Honthy-díj megalapítója, örömét és köszönetét fejezve ki, amiért a színház nagyszerű társulata az elmúlt évadban a nehézségek ellenére is sok színes és felejthetetlen előadással ajándékozta meg a nagyérdeműt.

A bizottság a Budapesti Operettszínház 2021/2022-es évadában bemutatott előadások szereplőit és alkotóit díjazta, 5 kategóriában. Az Évad férfi főszereplője Sándor Péter, az Évad női főszereplője Janza Kata, az Évad férfi karakterszínésze Laki Péter, az Évad női karakterszínésze Siménfalvy Ágota, az Évad alkotója pedig Balázs Zoltán rendező, dramaturg lett. A Budapesti Operettszínház Kiss-B. Atilla főigazgató döntése alapján idén is átadta az évad nem művész dolgozójának járó Backstage-díjat, amelyet Király Anna főügyelő vehetett át.

Budapesti Operettszínház
Fotó: Budapesti Operettszínház – Art & Lens Photography

[2022.09.11.]