"Ahogy a Halak": születésnapi Örömkoncert a Republic-kal - képekben

Óriási érdeklődés övezte a Republic együttes szombati Örömkoncertjét. A családias hangulatúra tervezett születésnapi összejövetel, melyre előzetesen az együttes honlapján lehetett regisztrálni, rengeteg embert vonzott – így a rendezvény a Symbol Budapest Galériája helyett az épület klubhelyiségébe költözött, ahol a baráti találkozó végül fergeteges koncertté nőtte ki magát.

A tizennyolc évvel ezelőtt alakult, egyedi stílusjegyekkel bíró zenekar különleges színfolt a hazai könnyűzene palettáján. Dalaikat – melyekben többek közt beat, rock, folk és punk zenei elemek ötvöződnek – az első ütemek hallatán mindenki rögtön felismeri, közülük több hosszú ideig a slágerlisták élmezőnyében foglalt helyet.

Már az első lemez is hatalmas sikert aratott – országszerte köztudott volt, hogy „Repül a bálna", s ezrek csatlakoztak az együttes fergeteges hangulatú koncertjeihez. Bár a média nem mindig illette kitüntetett figyelemmel, ez nem ejtett csorbát a Republic népszerűségén – rajongótáboruk évről-évre mind nagyobbra nőtt, s mára az egyik legkedveltebb, s legtöbbet koncertező zenekarrá vált az öttagú csapat. Munkájuk színvonalát számtalan szakmai elismerés jelzi – legutóbb a Fényes utakon című albumukért vettek át aranylemezt a Budapest Sportaréna színpadán.

A Halak jegyében született Republic február 23-án ingyenes Örömkoncerttel kedveskedett a közönségnek. A nagykorúvá érett zenekar születésnapi rendezvényére előzetes regisztrációt hirdettek az együttes honlapján - a tervezett 200 fő helyett azonban már az első napokon dupla annyian jelentkeztek, így az utolsó pillanatban meg kellett változtatni a helyszínt, és a baráti találkozónak – maximált létszámmal - végül a Symbol Budapest Live Music Clubja adott otthont.

Ez a nap más, mint a többi

A koncertre öt óra magasságában érkeztem. Az utcán már javában gyülekeztek a rajongók – így még véletlenül sem téveszthettem el a Symbol Budapest bejáratát. Mialatt hangolt a zenekar, szemügyre vettem az igényesen kialakított, vöröses fényben úszó klubhelyiség minden zugát, majd a beállást követően váltottam néhány mondatot az együttes frontemberével, Bódi Lászlóval (Cipő). A sokak által kissé szűkszavú, zárkózott személyiségnek tartott énekes közvetlenül és barátságosan fogadott.

- Mikor megalakult a Republic, gondoltátok volna, hogy ilyen hosszú életű lesz?
- Reméltük, vagy legalábbis bíztunk benne. Azt hiszem, akkor még sokkal optimistábbak voltunk a jövővel kapcsolatban. Nem mintha most pesszimisták lennénk.

- A kezdetek óta miben változott a zenekar leginkább?
- Azt hiszem, mindenki kompromisszumképesebb. De olyan furcsa dolgok is megtörténnek, hogy például valakinek közülünk régebben nem tetszett egy bizonyos dal, most viszont pont ő erőlteti, és én nem akarom. Furcsán forognak az ízlések. Sokat változtunk.

- Mi a titka annak, hogy ilyen hosszú ideig eredményesen együtt tudtok dolgozni?
- Szerencse, hogy így egymásra találtunk - egyrészt szakmailag, másrészt emberileg is. Valószínűleg mindenki megtalálja a Republicban azt, amit a zenével kapcsolatban elképzelt magának.

- Mire vezethető vissza a népzene iránti kötődés?
- Ez abszolút ösztönös, úgy mint az egész Republic. Nem tudatosan jelennek meg ilyen dalok – először Zolika készített egy instrumentális dalt a harmadik lemezre, majd megszületett a negyedik albumon az Erdő közepében és a Fényes utakon. Így indult, anélkül, hogy kitaláltuk vagy elterveztük volna. De mindez a többi dalra is ugyanúgy érvényes.

- Mit jelentett a Republic akkor és mit jelent most?
- Kezdetben még senki nem tudta, mi lesz ebből az egészből. Azért most már sokkal tisztább kép látható a zenekarról, és ez a mostani szerintem sokkal érdekesebb. Nagyon sok lemez és dal született, rengeteg nagy koncert és sok kisebb is. Mintha egy kört rajzolnánk, ami egyre inkább megtelik valamivel. Tehát maga a szó egy sokkal tisztább képet jelent, mint az elején - nemcsak számomra, hanem a kívülállók számára is.

- Melyek voltak a legemlékezetesebb pillanatok az elmúlt tizennyolc évben?
- Rengeteg ilyen volt. Nekem azt hiszem, a kaposvári két duplakoncert ’95-ben, de talán a többieknek is. Akkor nagyon együtt álltak a csillagok, nagyon. Egy éven belül három lemez is megjelent és mindegyik sikeres volt. Ez az időszak volt a zenekar legszínesebb korszaka.

[2008.02.25.]

(1. oldal)

következő oldal »