Újra a diszkó bűvöletében a 70-80-as évek királynője - Amanda Lear válogatottja

Amanda Lear egy egész jó válogatás erejéig újra beköltözik lemezjátszóinkba, és meg kell hagyni, nem csinálja rosszul, sőt, kifejezetten kellemes újrahallgatni a slágereit.

Az albumra 14 szám került fel. A címadó dalt, a Give A Bit Of Mmh To Me-t azok is felismerhetik, akik nem hallgatták annakidején Amanda Leart, ugyanis ezt a számot használták fel az egyik csokoládéreklám betétdalaként.

A borító alapja fekete, melyen az elegáns szőkeség mosolyog reánk. Szemünk rögtön rá irányul, de amint másfelé tekintünk, szembeötlik mennyire furcsák a borító feliratai, különösen zavaró a hátsó oldal, amelyen a dalok címeit találjuk. Nem értem miért kellett több különböző, egymástól élesen eltérő betűtípust használni.

Zavaró és rögtön megtöri az eleganciát, amelyet a fekete szín használatával és az egyszerűséggel sikerült elérni. A lemeztokot kihajtva egy ronda reklámot találunk, talán elég lett volna csak a lemez alatti felületet használni ilyen céllal.

A címadó dallal indul a lemez, ez tényleg igazi nagy sláger, a régi szép időket idéző. Ugyanakkor ez a verzió az alapját tekintve csupaszabb, sterilebb, mint anno az eredeti zajosa, bulizós változata. Egy lightos, gyengébben szóló számot kapunk, több háttér-vokállal, kevesebb erővel.

Szerencsére a második track végre úgy hangzik, ahogyan az eredeti. Lehet rá táncolni, pörögni és tényleg minden a helyén van, úgy ahogy azt az énekesnő akkor megálmodta. A francia nyelvezet méginkább élvezetessé teszi a dalt, és bár angol kifejezéseket is hallunk, az összkép így is nagyszerű.

Misztikus gongütéssel kezdődik

Ezt követően a 80-as évek jellegzetes hangzása fog minket magával ragadni. Az Aphrodisiac fülbemászó dallama és feszes, jól diktált ritmusa képes bárkit táncra perdíteni. Amanda mély hangját itt még jobban kiemelik, az őt kísérő vokalisták ugyanis a dallamot egy oktávval feljebb éneklik.

A negyedik szám misztikus gongütéssel indul, így ügyesen továbbviszi a nyolcvanas évek hangzásvilágát. A következő szám a Blood And Honey igazi szenvedély. Ritmusa, ütemei megadják az alapot, a fülbemászó szövegek pedig egyenesen az érzékeinkre hatnak, akár egy Boney M szám. Ezt követi a híres Fashion Pack, ami egy ízig-vérig 70-es diszkósláger tipikus hangokkal és effektekkel. Nem lehet megunni.

Élesen kilóg a sorból a következő dal. A Tomorrow maxi verzióját tették ugyanis a lemezre, amely nem hasonlít a körülötte lévő trackek hangzásvilágára. Ugyanígy az utolsó szám sem illik a válogatásra, de az legalább jó helyen van a végén. Ezt is nyugodtan tehették volna oda. Voulez-vous un rendez-vous tomorrow - hallhatjuk a szövegben, keverve ismét a franciát az angollal, amit mindig nagyon ügyesen oldott meg Amanda.

A nyolcadik track újra egy örökzöld, A Queen Of Chinatown ismerős dallamai ismét nagyszerűen tündökölnek fülünkben. Örülök hogy nem hagyták le a válogatásról, és értékelem, hogy nem a 2006-os remix-verziót tették rá.

Kedves emlék

A kilencedikként megszólaló Fabulous Lover szintén nagyon kedves emlék, egy nagy közös éneklés, nők és férfiak vegyesen. Amanda ezen száma karaoke-verzióban is közkedvelt, és így is kellemes.

Az I’ll Miss You egy más hangvételű szám. Nem az eredeti verzió, hanem egy feldolgozás, de kivételesen jól hangzik. Ez egy duett, viszont nem derül ki, hogy ki a másik fél. Egyébként jól dúdolható és a vokál is teljesen odaillő. A Sphinx andalgó, bágyadt dallamai után nagyon jól hangzik a Just A Gigolo. Ezt a számot számtalanszor átdolgozták már, mindenkit megihletett.

A régi felvételeken a közönség tapssal kíséri Amandát, mindenkit azonnal elkap a hév, hiszen rögvest jókedvet parancsol amint meghalljuk ezt a nagyszerű slágert. A lemez végén újra felhangzik egy könnyed francia dal, aztuán pedig egy másik, stílusában oda nem illő feldolgozás.

Összességében azt mondhatjuk, hogy egész kellemes válogatásról van szó, hiszen minden nagyobb slágert megtalálunk a korongon. Habár a remixek kilógnak a sorból - jobb lett volna őket bónuszként a régi dalok után helyezni -, ám ettől függetlenül a válogatás jól sikerült.

-george-

[2009.01.12.]