Nem is igazi fesztivál, ahol a portól nem feketedik be a cicakaka - Metalfest 2011
A Normafára kapaszkodva a Széll Kálmán térről, a Metalfestre indulva azon tűnődtem: ki a gyík az a Széll Kálmán, és mi lesz most akkor Hobo dalával, miszerint „a Moszkva térig jár az 56-os busz. Ha már szél, akkor miért nem Szellő, és István...
A pénteki első kuriózumnak számító fellépő a Pokolgép volt, Hammerfall-tagokkal kiegészülve. De csak papíron. A mai Gép már nem ketyeg elég hangosan. Hol van már a Kalapács éra? Sőt, Rudán Joe is a múlté. Ami itt megfejtés lehetett volna, az az, hogy a Hammerfall játszik, és Rudán elénekli a Hol van a Szót. Ha már feldolgozták.
A Saxon hozta a formát. A New Wawe Of British Heavy Metal, azaz a Brit Heavy Metal új hulláma már nem épp új, de hullám, ami lovagolható. Biff Byford énekes kb. ugyanúgy teszi fel a lábát a kontroll-ládára, mint a '80-as években. Szerencsére nem erőltették túlságosan az aktuális Call to Arms lemezt. Itt mindenki a Wheels of Steel-t, a Crusadert, a Denim and Leathert akarta hallani. Egy erősebb setlist végett elővehették volna a 747 Strangers In The Night-ot is. Ha már a honlapjuknak is ez a címe, azaz a zenekar védjegye. Paul Quinn-nek megaludt a tej a szájában. A szólók alatt vághatott volna szenvedőbb arcot, ami tradicionális metal téren alapkövetelmény.
A szombati Rock TV-s színpadon a szlovák death horda a Sanotorium mosolyt csalt arcomra. Az ok a disznóröfögés szerű ének (sic).
Az NSZK-beli Stormwitch-et 86 óta hordjuk szívünkben. Emlékszünk még a magyar turnékra (Pécs, Miskolc, Debrecen..Budapest). A beállásnál néztem, hogy kik ezek a barokk-rokokó ruhás bohócok? De ők voltak azok. Csak Andy Aldrian (eredeti nevén Mück) maradt hírmondónak. De a Stronger Than Heaven kezdés kimondatta velem. Jó helyen járok. Ez itten egy Stormwitch-buli, egy félrészeg énekessel, és egy nem mindig toppon lévő együttessel. A Russians on Fire-t úgy elbaszták, hogy 3 percig fuldokoltak, mire kikerültek a mély vízből. A Walpurgis Night igazi csúcspontja volt a rövid szettnek... közönségénekeltetéssel. A sok hiba mégsem bírta elrontani a hangulatot. Andy hangorgánuma felülírta mindezt. De hol volt a Beauty And The Beast csókolom, csókolom???
A vasárnapi Suicidal Angels jobban járna, ha Slayer tribute bandaként turnézna. Na jó, így nem fizetnek jogdíjat. Ok.
A hatórási kanadai háztartási metal Kataklysm óriásit alkotott. Testépítőknek 300 kg fekve nyomáshoz, 4 éves kisfiú gyermekdaraboláshoz - közveszélyeseknek - kiválóan alkalmas. De nekünk többieknek is - egyszerűen - hallgatni. Ugyan ők is a Jeff Hanemann - Kerry King kuriózumra jártak, mint a Suicidal Angels, csak ők nem puskázással kettessel végeztek, hanem jelessel. Aktuális albumukat, a Heaven's Venom-ot mindenki keresse kezelőorvosánál, közjegyzőjénél.
A Kreator háttérvetítéses cirkusszal érkezett. Mille Petrozza gitáros-énekesnek 3 mikrofonállványa is volt... egy elöl, 2 pedig a dobdobogó feletti kifutón, kétoldalt. A klipes daloknál értelemszerűen, talán túlságosan is egyértelműen a klip forgott hátul. Érezhettük, láthattuk, hogy Mille azóta biz tokát eresztett, mondjuk a Betrayer óta. Az alulrúl jövő fények sejtelmessé tették arcvonásait, mely nem tudni mitől, de puffadófélben vannak. Gyűlölettől fröcsögő hangja sem pont olyan, mint lemezen. Sajnos sokkal barátságosabb. Az igazi csúcspont a végén a Flag of Hate és a Tormentor egybefűzve vitte be a technikai KO-t. Ha nem vágtak szemen téged is lobogó hajjal, akkor ott sem voltál...
A napközbeni dedikálások, melyek közül elmaradt néhány, családias hangulatot teremtettek, az infópultos hiperkedves, segítőkész és csinos lányokról nem is beszélve.
Kedves gyerekek. Nem is igazi fesztivál, ahol a portól nem feketedik be a cicakaka. Hétfőn reggel, ha orrot fújtál, rájöttél - igazi fesztiválon jártál!
-puli-
[2011.06.15.]