Hőségben is buliztak a Balaton Soundon

A hatalmas szombati forróságból még melegebb vidékekre eveztünk a zene segítségével. A délutáni kánikulában a először a Riddim Colony koncertjét élvezhetteük, majd megpróbáltuk élvezni a Hercules and Love Affairt is, nem sok sikerrel.

Egy falatnyi Jamaica

Az OTP színpadon fél 5-kor kezdődött a Riddim Colony koncertje. Ők az új kedvenceim, nem tudom, hogy eddig miért nem találtam rájuk. Most is csak egy véletlennek volt köszönhető ez a felismerés, a Harley fesztiválon éppen arra indultunk hazafelé, amerre ők játszottak. A zenekar már 2005 óta létezik, szóval nem tudom, hogy hogyan tudtak eddig előttem rejtve maradni. Még szerencse, hogy van a Balaton Soundon ilyen program is, azaz nem csak az elektronikus zene kedvelői találják meg a számításaikat. Nem egy hálás feladat ilyen forróságban játszani, de sajnos ekkorra kaptak helyet, szóval ezt kellett megoldaniuk. Közvetlen a színpad előtt volt egy 4 méteres csík, ahol árnyék volt, illetve a keverőpult is adott egy kis védelmet a perzselő naptól, ezt használta ki mindeki aki erre a zenei csemegére vágyott. Túl sokan nem voltunk, de aki idejött az nem csalódott. A hazai reggae/dancehall színtér vitathatatlanul legjobb legfrissebb csapatáról van szó, ezt most is bizonyították a színpadon.

Már a felállás is elég bíztató: 3 fúvós, 2 vokalista hölgy, dob, basszus, gitár, billenytű, ének. A kicsivel több, mint 1 órába rengeteg energia belefért, még egy kis tánctanítást is kaptunk. Játszottak egy teljesen új számot is, Natural Herb címmel, és a régebbi zenéiket is elővették természetesen. Volt a Hot Gal, a Bang Bang, a Stop your War. Ami viszont annyira nem tetszik: az egyetlen feldolgozásuk, a KFT-től az Afrika. Szó se róla, jól megcsinálták, mindenki ismeri, de ezt a jövőben szívesen kihagynám. Azt hiszem ennyi saját zenével, illetve ilyen minőségű saját zenével erre már nem igazán vannak rászolrulva. Az énekes srác, G.Ras nagyon jól hozza a jamaicai angolt és elég karizmatikus is, a vokalista hölgyek nagyon jók, a fúvosok is csodássak, hogy a ritmusszekcióról már ne is beszéljünk. Összeségében egy nagyon jó koncerttek sikerült megajándékozniuk bennünket, hála érte! Még biztosan ott leszek jó pár koncertjükön.

Győzött a nap

A következő koncert amit nagyon meg akartam nézni, az a mostanában nagyon sztárolt Hercules and Love Affair nevű formáció volt. Előtte a Parov Stelar band játszott, és megelepő módon sokan bírták a táncot ebben az időben is a Nagyszínpad előtt. Egy kicsit még bizakodtam, de aztán, ahogy végzett a Parov Stelar kiürült a placc, és nem is nagyon telt meg a következő produkcióra sem. Napon 40 pár fok... Elég elviselhetetlen. Ezen valamit kellene változtani, de ha 8-kor kezdődne a program akkor meg az lenne a baj, hogy addig miért nincsen semmi, vagy miért csak 2 fellépő fér bele éjjfélig... Szóval ki tudja. A lényeg: a Herules and Love Affair New York-i kollektíva 2008-as bemutatkozó lemeze elég kellemes hallgatnivaló, és nem utolsósorban a Pitchfork az év számának választotta erről a Blind-ot. Elég színes egyéniségek, hogy finoman fogalmazzak, és nagyon jó zenét alkottak. Sajnos én viszont két koncertre egymás után nem voltam hitelesítve ilyen időjárási viszonyok közepette. A Blind az elején volt, abba még belehallgattam, és lementem egy kicsit hűsölni a vízpartra.

Stereo MC’s: újra formában, új formában

Amikor kiderült, hogy lesz Stereo MC’s is a Balaton Soundon, akkor jutott eszembe, hogy már 3 éve nem voltam a koncertjükön. Előtte majd’ minden évben voltunk a koncertjeiken, előfordult, hogy többön is egy évben. Igaz, hogy az utolsó albumuk, a Duble Bubble nem tetszett annyira, de a koncertjeik mindig jók szoktak lenni. Volt Robnak (az énekesnek) egy olyan periódusa, amikor nem volt minden rendben vele, kicsit elhagyta magát, de szerencsére ez most már a múlté. A vokalista csajok ugyanazok, akik voltak, nagyon jók még mindig. Van egy új bőgős a csapatban, Rob pedig majdnem minden számban felvett egy Telecastert és azon játszott. Ez meglepetés volt, eddig nem nagyon volt ilyen. Nagyon jó hangulatban voltak és a jól is szóltak. A másik meglepetés az volt, hogy rengeteg új számot játszottak, a régiekből alig maradt valami. Persze a kötelező számok, a Connected, a Step it Up volt most, mondjuk ezeket még mindig nem tudom megunni. Volt a Black Gold, a Fade away, az Elevate my Mind is. A többi is jól szólt, csak egy kicsit furcsa volt, hogy nem ismertem a teljes repertoárt. Változnak az idők. Összeségében teljesen jó volt a koncert és azt hiszem nem is nagyon volt nem oda illő.

Levezetés: egy kis Underworld

Mivel tulajdonképpen a DJ stetteket nem szeretem annyira, nem is akartam belehallgatni a nagy sztárok fellépéseibe, ennyi elég is lett volna, de az újonan szerzett bolgár barátaimmal maradtam még egy kicsit a Nagyszínpad következő progtamján is: az Underworld fellépése következett. Hallottam már őket itt a Balaton Soundon is, pár éve, akkor nem igazán tetszett amit csináltak. Most többek egybehangzó véleménye szerint jobbak lettek, nekem is jobban tetszett amit most hallottam-láttam, de még mindig messze van egyrészt az én zenei világomtól, másrészt pedig amit ők maguk csináltak nagyon jól a ’90-es években.

Egy kolbász még belefért kifelé menet, de nekem ennyi volt az idei Balaton Sound. A fesztivál még mindig nagyon jó, csak nem az én zenei izlésemnek való teljesen, de még így is találni nekem való csemegéket. Találkozunk jövőre!

Balaton Sound - 3. nap

-Aretuska-

[2011.07.11.]