Együtt a zenéért, avagy aki nincs velünk, az ellenünk

„Aki úgy érzi, hogy a zene ingyen van, kérjük, gondolja végig, mennyi munka áll mögötte.”

Igen, valóban sok munka van mögötte: először is kell egy menedzser, aki majd intézi a dolgokat, meg szépen leveszi a százalékot, aztán kell valaki, aki megírja a szövegeket, kell egy stúdió hangmérnökkel, aki gatyába rázza a zenét. Ez mellett még költeni kell a hatalmas reklámkampányra, kell valaki, aki a borítót is megcsinálja.... stb. Arról nem is beszélve, hogy a kiadó az, aki a legnagyobb pénzt látja majd az elkészült lemez eladásai után.

„Egyszerűen abszurd állapotnak tartjuk, hogy a bolti CD-k árának kevesebb mint 10%-át kapják meg azok, akik ezt valóban megalkotják. A rabszolga- lány- és drogkereskedelmen kívül nem ismerünk olyan "iparágat" ahol hasonló kizsákmányolás folyna. Szívesen segítünk a magyar zenészeknek, ha olyan alternatív internetes kereskedelmi formákban szeretnék műveiket terjeszteni, ahol a szakma vámszedőit végre lerázhatják.” - idézet egy olvasói levélből. (forrás: p2pinfo)

A zene azoknak az együtteseknek és előadóknak sincsen ingyen, akik nem adnak el sok lemezt. Valószínűleg ők is sokat adhatnának el, ha óriásplakátokon hirdetnének, ha a zenéiket játszanák a rádiók, TV-k.

Kíváncsi vagyok, hogy egy magyar „művész” elérné-e az aranylemez státuszt, ha nem lenne lebeszélve a rádióban, hogy azért napi ötször játsszák le a zenéjét, meg nem lenne a legjobb helyen (szemmagasságban) a lemeze a „baráti” CD-boltokban.

A bűnözők

Nem szerencsés a potenciális vásárlókat „lebűnözőzni”. Magyarországon jelenleg legális saját célra zenéket letölteni, hiszen kifizetjük azt a winchester és az üres CD-k, DVD-k... stb árában. De ez még nem elég?

Arra például senki nem gondol, hogy esetleg a mai produkciók minőségével is lehet gond? El tud a magyar könnyűzenei piac tartani ennyi zenekart? Nagyon sok olyan produkció van, amit egyáltalán nem érdemes megvenni. Ezek közül sokat még letölteni sem érdemes.

„Ha fontos Neked a zene, szerezd be legális forrásból.”

Ha fontos a zenészeknek a közönség szórakoztatása, akkor miért nem tisztelik meg a közönségüket azzal, hogy minimum élőben zenélnek? Nagyon kevés olyan zenekar van, aki – bár arany, meg platinalemezzel rendelkeznek – még talán soha az életben nem lépett fel élőben. Sokan végighaknizzák a hétvégéket, kemény százezreket keresve pár nap alatt. Egy este 3 fellépés, gyors tátogás meg ugrálás a berakott CD-re. Szerintem ez a gond. Persze ilyenkor jön a válasz: „azért nem lépünk fel élőben, mert az drága.”

Yonderboi-nak, a Zagarnak, az Animának, a Neo-nak nem drága? Nem adnak el olyan sok lemezt, nem játsszák őket a rádióban, mégis megélnek. Az Anima már 7 albumot jelentetett meg, töltik a zenéjüket ezerrel mindenféle fájlcserélő hálózaton, mégse léptek be az „Együtt a Zenéért” mozgalomba. Vajon miért?

[2007.02.19.]

« előző oldal

(2. oldal)

következő oldal »