Hölgyek az első sorban tomboltak a Back II Black bulin

Teltházas és fergeteges hangulatú koncertet adott az este hazánk legnépszerűbb funky zenekara a Back II Black.

Fél kilenc előtt már teljesen megtelt a színpad előtti terület, és mire felhangzott az intro már tömött sorok alakultak ki. Szemmel látható, hogy a magyar zeneszeretők nagyon is érdeklődnek az efféle zenék iránt. A közönség összetétele teljesen vegyes volt, minden korosztály képviseltette magát, de a színpad előtti első öt sorban az volt a feltűnő, hogy inkább hölgyek foglalták el a helyet.

Mindenki táncolt

Az intro után mindjárt a Sodor a funky című dalukkal kezdték a bemelegítést, aztán jött a Várj című és ekkor már nagyon forró volt a hangulat. A jelenlévőket azonban egyáltalán nem kellett bíztatni, mindenki táncolt és énekelt, mire meglepetésként felhangzott az Earth Wind & Fire slágereiből összeállított egyveleg. Ezeket a régi nagy muzsikákat is örömmel fogadták a jelenlévők. A zenészek egyesével megmutatták, hogy milyen virtuózak hangszereiken és a zenén kívül a színpadi látványra sem volt okunk panaszra, mivel mindannyian végig táncoltak.

Személy szerint az egyik pezsgőrend lovagjának basszusgitár-szólóit imádom a legjobban. A zenekar minden tagját egyébként láthatóan, hallhatóan körbevette a közönség szeretete, mégis számomra az volt a legérdekesebb, hogy ahányszor Bársony Bálint egy kicsit előrébb lépett a színpadon kezében a szaxofonjával és fújni kezdte, a hölgyek hihetetlen tombolásban, visításban törtek ki. Abebe Dániel Bebe az énekes egész koncert alatt nem tartott egy másodperc szünetet sem, végig énekelt, de hagyták előtérbe kerülni Havas Lajos „Chico”-t is, aki az Úgy vártalak című dalban hatalmasat alakított. Nem egyszerűen énekelt, hanem egymaga hozta szájával a ritmust is az éneke közben, melyet a jelenlévők ütemes tapssal erősítettek.

Slágerekben mixben

Ezt követően egy sláger mix következett 2004-es kedvencekből. Majd robbant az első nagylemez címadó dala a Szerelembomba, aztán az Egy szoknya egy nadrág című film latinos betétdala a Micsoda nő ez a férfi. Az „Afrika-orientált” kicsit reggae-s Nanenane után ismét Chico került előtérbe, de nem harsonájával, hanem Michael Jackson slágereit énekelve.

A publikumon kívül a zenekar többi tagja is kiválóan besegített a vokálba, majd egy feldolgozás Máté Péterre emlékezve, a Zene nélkül mit érek én? került terítékre, miután látványosan levonultak a színpadról. Egy kicsit még „kérették magukat” a ráadásig. Szerintem egyszerűen csak élvezték azt, hogy az egész Zöld Pardon kiabálja, hogy Vissza! Vissza! Végezetül a negyedik soralbum címadó dalával a Tevagyazakitalegjobban vidám pörgős slágerével búcsúztak el tőlünk.

- Hajós Maja -

[2007.06.13.]