Újabb érdekességek a Volt nyitónapjáról

A Sopronig tartó út alatt esett az eső. Ez nem túl jó jel volt. Meglepődve tapasztaltuk viszont, hogy mire odaértünk, csak a hűvös idő maradt, ez eső elállt. Már az első napon is nagyon sokan voltunk, a későn érkezők sátorhelyet már nagyon nehezen találtak maguknak. Idén is megcsodálhattuk a kis hazánkban kapható gumicsizmáknak elég jelentős hányadát, erről készül képsorozat is, de még gyűjtjük az anyagot.

Nagyszínpad, ami kicsi és szeles
Az eddigiekkel ellentétben a fesztivál nagyszínpada nem a megszokott formáját mutatja. Kisebb lett, mint ahogy eddig ezt megszoktuk és halkabb is. Elég furcsa látványt nyújt a kis alapterületű színpad, és a hozzá tartozó kivetítő is. Kiványcsi leszek, hogy hogyan fog mutatni ezen a színpadon a Prodigy és a Korn.

Egy nem túl jó PUF koncert
Kezdésnek gondoltam belehallgatok a Pál Utcai Fiúk koncertjébe. Bár ne tettem volna. Nem volt jó a hangosítás, és az sem volt túl jó ahogy a zenekar játszott. Volt szokásos számelrontás, rossz beszállás, szóval minden ami a PUF-ra eddig is jellemző volt, viszont ez most egy kicsit sok volt...

Egy kis stilusváltás: Caramel a Vodafone színpadon
Miután meguntam a PUF-ot átmentem a Megasztár tavaly előtti győztesének koncertjére. Itt látszott, hogy elég széles a Volt-látogatók érdeklődési köre, és a kor szerinti megoszlása is. A négy éves kisgyerekektől elkezdve a nagymamákig, mindenki képviseltette magát. A koncert abszolút rendben volt, a zenekar profi zenészekből áll, Caramel pedig hozta a tőle lassn már megszokhatott színvonalát, tehát jó volt. Ráadásnak kaptunk egy kis Bartók Esztit is, soha rosszabb meglepetést!

Yonderboi a Nagyszínpadon, majd Touch And Go a Red Loungeban
Yonderboi koncertjére már javult valamelyest a színpad hangosítása, de még mindig nem volt az igazi A zenekar nagyon élvezte a koncertet az látszott. Néha mi is, aztán tízkor átmentünk a Red Longue-ba. Itt lépett fel a '90-es évek végének egyik legnagyobb slágerét jegyző Touch And Go. A Would You? című számukat valószínű mindenki ismeri, ennek megfelelően bele is csaptak a közepébe azonnal, ezzel a számma kezdtek Teljesen rendben volt a koncert, bár nekem egy kicsit hakniszagúnak tűnt a dolog. Az énekesnő viszont feledtette velünk ezt az érzetet, nagyon szexisen adta elő magát és a számaikat is. Egy trombitás - a főnök -, basszusgitár, billentyű, dob, ének felállásban léptek színpadra, és mint kiderült számomra, elég sok slágerüket ismertük. Itt már kezdett megjöni a fesztiv_ 87lhangulatom, ami az elején talán a hideg és a rossz kezdőkoncert miatt még hiányzott.

The Roots: időzitett bomba a nagyszínpadon
Nagyon kíváncsi voltam, hogy milyen is lesz az élő fellépésük. Meg kell, hogy mondjam, hogy nagyon magasra tették a mércét a többi fellépő előtt. Lehet, hogy az idei Volt legjobb koncertjét hallottuk? Ezt így még egy kicsit korai kijelenteni, de azt bizton állítom, hogy fergeteges, rendkívüli és még sorolhatnám a magasztaló jelzőket, arra, hogy milyen volt a koncert. Nagyon nagy zenei tudású emberek játszottak, nagyon összeszokottan, jókedvűen, és nem utolsó sorban jó zenét prezentáltak. A stílust meghatározni kicsit bonyolult: az alapokban volt egy kis fúziós dzsessz, egy kis progresszív rock, megtámogatva jó szintetizátor alapokkal, feszes groove-okkal. Ehhez jött az énekes néha MC-zése, néha soul-os énekhangja, a gitáros remek vokálozása.

A basszus mellett volt a zenekarban egy szuzafonos, ami azon kívül, hogy jól néz ki - férfias nagyságú darab- ha avatott kezekbe kerül, akkor ilyen csodákra képes, mint azt ezen a koncerten hallhattuk. Volt egy rész - ez volt az amerikai zenekaroknál már szokásosnak mondható háború és Bush ellenes rész - amikor csak hárman játszottak: dobos, a szuzafonos, és a gitáros (ő is énekelt). Ekkor olyan alapokat hozott a szuzafon, hogy azt a legdurvább basszusgitáros is megirigyelhetné. Szépen az összes hangszernek volt egy pár perces szólója, csakhogy megmutassák, mit is tudnak valójában. A koncert kkét órás volt, amikor vége lett a színpadról még egy jó öt-tíz percen keresztül dobverőket, törölközőket dobáltak a lelkes közönségnek.

Meglepetés az Anima Sound System koncertjén
Az elég húzós fő koncert után jött a következő meglepetés. Olyan Anima koncertet hallhatott a közönség, amire szerintem még nem volt példa. Eddig jóval elektronikusabb hangzáshoz voltunk náluk szokva. Ehhez képest most a gitár kapott elég kitűntetet szerepet. Hallhattunk kiséretnek szájharmonikár és egy kis hegedűt is. Sokan értetlenül áltak, hogy ez mi is? A számokat ismerték, csak nem ilyen előadásban. Majd az idő és a közönség eldönti, nekem személy szerint tetszet a koncert.

Az est zárása:drum'n'bass technoval vegyítve: Pendulum
Egy Dj és egy MC fellépése zárta számomra az első estét. Az ausztrál Pendulum rendesen megtáncoltatta a közönséget. Az már eddig is kiderült számomra, hogy a huszanévesek nagyon szeretik a drum'n'bass-t. Most is erről kaptam tanubizonyságot. Éjszaka három után teljesen megtelt a Vodafone-Samsung aréna, és örületes party vette kezdetét. Először kaptunk egy kis drum'n'bass-t, aztán vegyítve house-zal, majd egy kis minimal beütést is, hogy az se hiányozzon. Ahogy láttam szerette a közönség.

Kimerülten, és tele élménnyekkel
Összeségében egy nagyon erős kezdésnek lehetünk szem és fültanúi az első napon. Amennyiben tartja ezt a színvonalat a fesztivál, azt hiszem nem lesz okunk panaszra.

Nemsokára Quimby !!!

-Aretuska-

[2007.07.05.]