Hihetetlen, de a Géniusz együttes két évtizede alakult. A srácok története bővelkedik a regénybe illő fordulatokban. 1987-ben a Szörényi-Bródy szerzőpáros megírja a fiatal zenekarnak a "Maradj köztünk" című, később "letiltott" fesztiválhimnuszt. Csengeri Attila, aki véletlenül lett a banda énekese, szólókarrierbe kezd - mára sikeres musicalszínész (Az Operaház fantomja). A többiek 1990-ben egy énekesnővel egy amerikai vámpírfilmben kapnak szerepet. 1991-97 között már gitáros-énekes frontemberrel és új billentyűssel az egyik legkeresettebb élőkoncert-zenekarrá válnak, két önálló lemezük is megjelenik. Színészekkel dolgoznak (Képzelt riport), saját klub, Közgáz, fesztiválok... Egyre ismertebbek, de a sors könyvében másképp van megírva - egy kis időre búcsút vesznek a közönségtől.
2003-ban kezdik újra. Nem is tehetnek mást, színpadra születtek: örök fiatalok. Próbák, új dalok, karakteres hangzás, visszajön a régi billentyűs is. És most itt a vadonatúj 3. stúdióalbum, a Ha-jó, rajta több olyan igazán slágergyanús nótával, mint a "Lélegeznék". Lendület, erő, hitelesség, érthető szövegek, mondanivaló a 14-40 éves korosztálynak mai, érzékeny, húzós zenében, ez jó értelemben vett, "tiszta" rockzene. A fiúk példaképei közé tartoznak a U2, Coldplay, Kispál, és a hasonló értékeket képviselő bandák. |