Robert Plant
A Led Zeppelin egykori frontembere édesapa és nagyszülő. Minden további nélkül megtehetné, hogy visszavonul angliai birtokára, Wiltshire-be, és hobbijának, a teniszezésnek él. Ám a legenda folytatja a turnézást, és továbbra is kiélvezi a színpadon eltöltött idő minden percét. Él a legenda adta lehetőséggel, és mindig a legjobb zenészek közül válogat.
Szólókarrierjének elején, még a Led Zeppelin előtt, 1966-ban csak egy cél lebegett a szeme előtt: felnőni a feketék hangzásvilágához – az 50-es évek feketezenéjéhez. (Az első kislemeze a Rascals: You Better Run című dalának feldolgozása volt, ami helyet kapott a Sixty Six to Timbuktu [2004] című válogatásalbumon is.) Még most is élvezi a kísérletezést, a felfedezést; kedvenc stílusainak és hangjainak ötvözését: az 50-es évek doo-wopja, a Mississippi-delta blueszenéje, az egyiptomi és észak-afrikai népzene.
Robert Plant pontosan negyedévszázaddal ezelőtt, 1982-ben lépett először színpadra a Led Zeppelin feloszlását követően. Ekkor már túl volt két pályafutáson: a Zeppelint megelőző és a Zeppelin-korszakon. Ám következett a harmadik fejezet. Akkoriban a Led Zeppelin nem volt olyan legendás, mint most. Vagy talán mégis, de az idő tájt még élt a zenekar. Azt gondolta, hogy ki kell szállnia ebből az egészből.
A 2006 novemberében kiadott Nine Lives (Kilenc élet) című összeállítás egy szakasz lezárását jelenti. A nyolc szólólemez és a Honeydrippers nevű formációval felvett album a kreatív hullám meglovagolásának végét, a metamorfózis beteljesedését jelenti.
A kilenc CD kilenc különböző pillanatot ragad meg; kilenc erőtől duzzadó, mindent elsöprő pillanatot, ami olykor visszafogott, időnként fásult, máskor pedig kacérkodó. Ám mindegyik újszerű és friss volt a maga idejében. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy őt sohasem lehetett beskatulyázni, a zenéjét valamiféle Plant-hangzással azonosítani, és a zenésztársai is folyamatosan cserélődtek.
Robert Plant gyakorlatilag feltalálta azt az énekstílust, amit ma a hard rockkal azonosítunk. A lehető legeredetibb énekesek egyike. Sajátos sikolyai, életerős éneke olyan egyedi, mint Elvis stílusa. Azonnal beazonosítható. A Zeppelin élőben sokat merített Elvis korai fellépéseiből. A Zeppelin a nyersességet, a közvetlenséget testesítette meg; azt az időszakot, amikor a rock még hamvas volt.
[2007.04.03.]