Északi viking metal esten jártunk az Analog Music Hallban

Három remek zenekar is fellépett az este folyamán.

Első fellépőként egy viszonylag friss banda, a kanadai metal zenekar, az Atavistia lépett színpadra. Stílusukban keverik a melodikus death metal és black metal elemeket a skandináv folk metallal. Akik a kedvelik a Wintersun, Ensiferum, Dimmu Borgir zenekarokat, nekik nagyon ajánlom a csapatot. Profi zenészek, durván fél órát játszottak, de az tömény zúzós igazi metal zene, az alapító tag egyben az énekes/frontember is, Mattias, karizmatikus, szuggesztív személyiségével remekül uralta a színpadot. 

Második fellépőként az 1999 óta zenélő észt folk thrasherek, a Metsatöll zenekar csapott a húrok közé. 

Imádtam őket, ahogy a különböző hagyományos népi hangszereket keverik a durvább metal elemekkel, gitárokkal. Korábban 2010-ben a Finntroll társaságában és 2013-ban a Folk Farsang rendezvényen jártak már nálunk. Amellett, hogy Lauri oda vissza fél maratont futott le a színpadon széltében hosszában, közben hol a hagyományos népi hangszerein, hol gitáron játszott, hol énekelt, hol fekve zenélt, hol behajolt a közönség első soraiba, közben pedig csépelte a hangszereit. Bő egy órát játszottak, remélem, jönnek még, akár újra valamelyik kedvenc viking metal bandánk társaságában. Szerintem egyébként olyan a csapat, mintha keresztezném a Moonsorrow-t az Ensiferummal és a Korpiklaanival Amon Amarth köntösben. Nagyon jók voltak.

Az este főszereplői az izlandi viking/folk metal csapat, a Skalmöld voltak. A zenekar nagyon népszerű hazájában, a klasszikus izlandi szimfonikus zenekarral is játszottak.

Nem tudom őket behatárolni a viking metalon belül, róluk elmondható, hogy egyediek, ugyanúgy thrash és viking elemek is megtalálhatók a dalaikban, mint a népi elemek, közben pedig progresszív metalt meghazudtoló hosszúságúak némely dalaik. Zenekar története itt. 

Eszméletlen energikus koncertet adtak, minden tag mezítláb volt, amire azért is csodálkoztam rá, mert később, amikor kijöttek fotóra, dedikálni, akkor is mezítláb volt a zenekar fele, nekik a mi hidegünk meleg, tényleg igazi északi csapat.

A bő egy – másfél órás koncert alatt sok hosszabb, tíz perces tétel is volt, amiben a zúzós részeket élesen váltotta a népzenei rész vagy ének. Illetve a rövidebb tempósabb dalaik alatt mini circle és pogo alakult ki az Analog nézőterén. Az este különleges része volt, hogy az utolsó előtti daluknál mű havat lőttek a színpadra és a közönségre is, előtte nem is értettem, miért kezdték el letakarni a színpadi hangszórókat törölközővel, hát ezért.

Tényleg varázslatos hatást keltett, olyan volt, mintha a hegyekben lennénk, a közönség is és a színpad is „hóban” állt. Egyszerre volt megható különleges. Sajnos hamar elolvadt, a meghajlás már normál körülmények között zajlott.

Kíváncsi voltam az izlandi /észt vikingek is olyan jól zenélnek-e, mint finn – svéd kollegáik, nem csalódtam, sőt lett megint három friss kedvenc zenekarom, akiket legközelebb is megnézek.

A szervezésért köszönet a Concerto Music csapatának.

Balázs Adrienn

Videók

[2023.11.06.]