Amikor én még kissrác voltam – Tisztelgés az Illés zenekar előtt

Tizenhárom mai magyar előadó eleveníti fel a legendás Illés legjobb dalait azon az új lemezen, amely az Universal és a Sziget Szervezőiroda együttműködése eredményeként jelent meg, Marton László Távolodó szerkesztésében.

Szinte mind a tizenhárom telitalálat, (sőt még egy pótmérkőzést is meghallgattunk volna), de azért menjünk végig egyenként a dalokon. A Pannonia Allstars Ska Orchestra (PASO) az elsőhullámos jamaikai ska stílusában játssza el a Ne gondold c. dalt, csak fúvósokkal, tehát az eredeti szöveg nélkül, viszont jó kis ragga-betétekkel tarkítva. Igen eredeti lett ez a verzió, és már itt meg kell állapítanunk, hogy azok a dalok lettek a legjobbak a lemezen, amelyeket az egyes előadóknak sikerült teljesen a saját képükre formálni. Ez a dal „pannoniás” lett, tehát a fiúk jól oldották meg a feladatot.

Az Elvonult a vihar nagyon jól szól a Kispál és a Borz előadásában, sőt talán az is kijelenthető, hogy Lovasi András hangján sok Illés-dal remekül szólna. Szintén kiváló a Légy jó kicsit hozzám Amorf Ördögök és a Honvéd férfikar Szerenád-Kommandó által megalkotott verziója. A korong csúcspontja viszont az ez után következő Besh o drom nóta. A lemez címadó dalát adják elő, valami elképesztően izgalmas feldolgozásban. A megszokott balkáni „húzós fúvós” mellett ska-ritmusok is felcsendülnek; ez egy nagyon eltalált darab!

Gasner János – ezer közül is felismerhető – gitárjátéka nagyon feldobja Az utcán Sziámi-feldolgozását; furcsa, hogy egy ennyire popos dalt választottak, de végül egy nagyon „pofás kis” változat született belőle. A The Puzzle megoldása kicsit talán kilóg a többi közül, hiszen az eredetihez képest sokat nem változtattak a Miért hagytuk, hogy így legyen c. dalon. Az Etnofon Zenei Társulás kísérte Palya Bea hangján viszont gyönyörűen szólal meg Szőke Anni balladája. Érdekes lett a vonósokkal megerősített, három dalból készített „Balaton-mix” és A lány és a csavargó c. nóta is a Quimby előadásában. Az Eljöttél tényleg Heaven Street Seven-es lett, a Ladánybene pedig nagyon profin ültette át a Szó veszélyes fegyver-t reggae-be. A Barbaro a szokottnál is ütősebb, és izgalmas lett Žagar Approximáció-átirata is.

Remek ötlet maga a válogatás; és az is, hogy nem popcsapatokra bízták a feladatot, hanem az underground klubok és fesztiválok fellépői és a világzene hazai legjobbjai szerepelnek a korongon.

Talán jó döntés az is, hogy a nem a legismertebb dalok kerültek a válogatásra. Mert hiába keressük rajta a Kéglidalt vagy Sárikát, és nem szerepel a darabok közt az Újra itt van vagy a Még fáj minden csók.

Ez így jó, ahogy van.
Folytatása következik?

Borovitz Tamás

[2005.07.27.]