Kerényi Miklós Gábor mindig hitt a zenés színházban

"Mindig hittem a zenés színházban, mégpedig olyanban, amely fontos gondolatokat közöl, szellemi és érzelmi kalandra csábít" - hangsúlyozta Kerényi Miklós Gábor, a Budapesti Operettszínház igazgatója, aki a magyar zenés színház tradíciójának megőrzéséért, új utak fáradhatatlan kereséséért és a mai magyar operakultúra megismertetéséért és népszerűsítéséért vehette át a Kossuth-díjat szombaton Budapesten.

– Számomra fontos, hogy operában, operettben, musicalben értékes előadások, új magyar művek szülessenek, de nem közönség nélkül. Engem a közönség is érdekel, a szegedi Bolygó hollandi rendezésemről azt írták, hogy operettsiker, pedig egy Wagner-zenedráma bemutatójáról volt szó"- hangsúlyozta az MTI-nek nyilatkozva az Erkel Ferenc-díjas kiváló művész.

Arra a kérdésre, hogy a minőség vagy az újdonság fontosabb-e a munkájában, Kerényi Miklós Gábor úgy válaszolt, hogy a minőség nagyon lényeges, de éppoly hangsúlyos az újdonság is, mert elengedhetetlen, hogy a szellemi közeg, amelyben élünk, támogassa a tehetséges hazai alkotások színpadra kerülését.

Mindig figyel a friss művekre

Felidézte, hogy messze a legtöbb kortárs magyar operát rendezte az elmúlt másfél évtizedben: Balassa Sándor Karl és Annájától kezdve, Bozay Attila Öt utolsó szín című művén át Szokolay Sándor Szávitrijéig. Mint mondta, ha nem ő rendez, akkor is ott "bábáskodik" a friss művek létrejötténél, Jávori Ferenc Menyasszonytánc című klezmer-musicaljénél például, amellyel új műfajt is teremtettek. Ugyanez történik Szakcsi Lakatos Béla nyáron, a Szegedi Szabadtéri Játékokon bemutatandó Szentivánéji álom című világzenei játékánál is.

Kerényi Miklós Gábor a Színház- és Filmművészeti Főiskolán és a Bartók Béla Zeneművészeti Konzervatórium ének szakán szerezte diplomáit. Elsősorban nagyformátumú zenés darabokat állít színpadra az ország jelentős színházaiban (Magyar Állami Operaház, Budapesti Operettszínház, Miskolci Nemzeti Színház, Szegedi Nemzeti Színház, stb.).

Operák, operettek, rockoperák és musicalek mellett prózai rendezései is jelentősek. Nevéhez sok magyar mű bemutatója és ősbemutatója fűződik. 1989-től az Operaház tagja. Vendégként rendezett Németországban, Franciaországban, Svájcban, az Egyesült Államokban, Lengyelországban, az Egyesült Királyságban, Romániában, Ausztriában, Oroszországban, Kolozsváron a Magyar Opera bicentenáriuma alkalmából két egyfelvonásost állított színpadra.

– MTI –

[2008.03.19.]