Ez megint nagyon MÁZS volt!

Ismét nagy bulit tartott Mészáros Árpád Zsolt, akinek népszerűsége napról-napra nő. A koncerten olvasónk is jelen volt, most ő meséli el, miben is volt része annak, aki 2008. november 8-án a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumba látogatott. Ezen a szombat estén ismét bebizonyosodott, hogy a Művész Úr újra és újra új dolgokkal képes elkápráztatni a közönségét.

Árpi a közönség háta mögül érkezett és a széksorok között a színpad felé sétálva azonnal közvetlen kapcsolatot teremtett velünk, a nézőkkel. Egész lényével azonnal betöltötte a teret, egy percig sem lehetett nem rá figyelni, jó kedvével, energiájával, lendületességével, hangjával, közvetlenségével igazi házibuli hangulatot varázsolt.

Az est az Árpitól már megszokott két dallal, a Hogy mondjam el és az I got life című nótákkal indult. Az utóbbi számhoz a közönség soraiból természetesen kapott egy széket, amelyre felállva a dalhoz illő koreográfiát produkált.

Ámult az egész közönség

A koncert alatt számos olyan szerzeményt is hallottam tőle, amelyeket eddig nem, vagy csak nagyon ritkán énekelt és ezáltal egy egészen különleges estének lehettünk részesei.

Az operett dalok számomra mindig nagy kedvencek Árpitól; most egy egész sor ilyen nótát kaptunk tőle, így a Ringó vállú csengeri violám, Éjjel az Omnibusz tetején, Mi muzsikus lelkek, A nő szívét ki ismeri és még lehetne sorolni.

Ezekben a számokban szárnyalt, olyan erővel és hatással törtek elő a torkából a hangok, hogy csak „tátott szájjal” figyeltük és ámultunk. Természetesen ezek a dalok jellegüknél fogva is, azonnal meghozták az ember kedvét egy jó kis ízes csárdáshoz és nótázáshoz, és a fellépő mindezt még tetézte azzal is, hogy egészen má(z)s zenei stílusban is előadott egy nótát: először lírában, majd egy éles bal kanyarral a rock stílusába váltva.

Ezt követően elrepítette a közönségét kicsit a nyári nyíregyházi koncertek hangulatába az első lemezen szereplő slágereivel – Add ide a kezed, Kisvárosi blues – illetve a remélhetőleg már a következő lemezen szereplő új dalokkal, Szívből, Mese az életről, Szállj velem.

Dolce Vita?!

Majd jött az olasz blokk az Anconai szerelmesekből ismertté váltak, így elhangzott a Volare, Hegedűlecke, Ritornero, ehhez természetesen lejött a közönség soraiba és egy-egy kiválasztott hölgynek térden állva énekelt.

A szenvedélyes olasz muzsikák után egy újragondolt Árnyékdalt hallottunk, ami a kisebb nagyobb tévesztések ellenére is, de újszerűen hatott és nekem személy szerint kifejezetten tetszett. Majd pedig egy szövegileg kicsit nehézre sikeredett Építsd a lelkeddel újra felpörögött a buli hangulata.

Ezt csak fokozni lehetett a rock & roll számokkal, többek között a Tutti fruttival, Viva rock & roll-lal és még lehetne folytatni tovább a sort.

Lezárásként érkezett a Cashflow című nóta, majd pedig a nyitó dal dallamaira, ahogyan érkezett úgy távozott az énekes.

Természetes volt az, hogy ráadás nélkül nem lehet Őt elengedni, így érkezett a Bangkok a legvégére.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy a közönség az olasz blokktól kezdve a székeiket hátrahagyva táncra perdült.

Megható és nagyon szép pillanata volt az estnek, mikor Árpád születésnapján egy tortával és a Két szív című dallal felköszöntött egy fiatal kishölgyet.

Az egész produkciót megfűszerezte az est főszereplője személyes történetekkel, viccekkel, sőt még retro hangulatból is kaptunk egy kis ízelítőt reklámok keretében, többek között megismerhettük az előadásában a Fabulon reklámot is.

Kirobbanó hangulat volt

Ami még különlegessé és élvezhetőbbé tette ezt a kis „házibulit”, az a Kazár Pali által vezetett zenekar, a valódi hangszereknek köszönhetően minden dal és maga az előadó még inkább életre kelt, volt lehetőség a saját stílusra, ízlésvilágra formálásra.

Folyamatos és állandó volt a figyelme a közönsége felé, egy pillanatra sem tévesztett szem elől minket. Ez is teszi Őt többek között oly különlegesen magával ragadó művésszé a hangi, előadói tehetsége mellett.

Aki a fellépést követően szeretett volna tőle aláírást, közös képet vagy csak pár szót váltani, erre is adódott alkalom. Készségesen és fáradhatatlanul tűrte a vakuk villogását, ami nem volt kevés már a fellépés alatt sem.

Zárszóként csak annyit, hogy ugyan most nem a színház varázslatos világával, de segített néhány órára megszabadulni a hétköznapok gondjaitól, és elérte, hogy felszabadultan és boldogan térjek haza, erővel és energiával feltöltve.

Olvasd el ezt is: A Mészáros Árpád Zsolt koncerten nagy megtiszteltetés érte olvasónkat

– Balogh Bea –

[2008.11.20.]