Kiki új lemeze egy rajongó szemszögéből

Olvasónk Heszti Első Emelet rajongó, aki megosztotta velünk pajkos gondolatait Kiki Szerelem-sztrájk című lemeze kapcsán.

Pár szó az Emelet fanokról

Azok kedvéért, akik nem tudják, mit jelent Emelet rajongónak lenni, röviden leírom: ez egy születési rendellenesség, aminek az első tünetei 10-12 éves kor körül jelentkeznek: lázas Állj, vagy lövök-énekléssel, heveny Film forog tovább-os ugrálással és erős Táncosnő-ordibálással. Ez a betegség a sírig kísér minket, és mi ezt egy cseppet sem bánjuk.

Az 'Emelet-feeling' áthatja majd az alábbi sorokat, úgyhogy az összes Szikora Robis, csikidam-os rajongótól elnézést kérek. De leplezzük le a nagy titkot: Kikit Patkó Bélának hívják, tudtátok? Annak idején a fele királyságát odaadta volna sok ember ezért az információért, úgyhogy becsüljétek meg. Fú, gyerekek, én jártam anno a budaörsi, a Bartók Béla úti és a Pacsirtamező utcai lakásánál is, szóval elég elvetemült vagyok. De öregszem, sem a barna Trabantjának, sem Passatjának rendszámára nem emlékszem. :)

Az album csak nyomokban emlékeztet az Emeletes időkre

Természetesen ezt az anyagot '95-ben hallottam már, talán valamelyik fiókom legmélyén meg is van kazettán. De bevallom, akkor nem tetszett, ezért csak egyszer hallgattam meg. Annyi maradt meg az egészből, hogy az Emeletes idők óta Kiki megöregedett. Most, hogy újra vannak koncertjeik, és hogy Kiki túl van néhány súlyos betegségen, jobban néz ki, mint az akkori borítón, ami azért vicces…

A kiadvány nem hasonlít az Emeletes időkre, talán csak nyomokban. Feldolgozták a Menekülés az éjszakába című slágerüket, de nekem az eredeti jobban tetszik. A Mélyrepülés nagy kedvencem, közreműködnek benne "Azok a fiúk" (bizonyára vannak, akik emlékeznek rájuk). A Szerelem sztrájk és a Miénk a perc is emlékeztet a nagy időkre. A Soha ne bánts egy nagyon kellemes, lírai dal, szeretem. Bélám, én soha nem bántottalak! Na jó, 88-ban a KEK-en majdnem kikötöttem a cipőfűződet a színpad tövében, de ennyi. :)

Ami nagyon jó a lemezben

Én, aki ismerem Kiki munkásságát – az Önarckép-től a Csakazértis szerelem-ig, a '87-es Látszat-tól a Kis generáció-n át az Indul a nyár-ig –, felelősségem teljes tudatában ki merem jelenteni, hogy a Még tart a tél című szerzeményben ezen az albumon akkorát énekel, hogy talán nevezhetjük pályafutása eddigi csúcspontjának.

Az Indul a nyár-nak van egy tök jó változata a lemezen. Nincs elszúrva azzal a sok felesleges billentyűhanggal. Nekem a DJ Dominique verzió nem jön be. Aki volt a Jam Pubban az találkozón, az a Ne haragudj rám-ot is jól ismeri már. (Természetesen e sorok írója ott van a létező összes Emelet-megmozduláson, Miskolctól Nyíregyházáig, Szódától Jam Pub-ig.)

Az igazi Emeletesnek természetesen hiányzik Berkes Gabi és a többiek, de hát ez így volt a Rapülők esetében is, ott is Bogdán Csabiék hiánya fájt. Súlyos vagyok, mi? Tudom.

Kiki köszönetet mond a belső borítón az rajongóknak, akik hűségesek maradtak hozzá. Kedves Kiki, nagyon szívesen, és ezt az összes fan nevében mondhatom.

Amúgy Kiki, ha kiváncsi vagy, hogy ki vagyok, onnan ismersz majd meg, hogy az első sorban önkívületi állapotban, ugrálva énekelek. Alig várom, hogy jöjjön a következő koncert, és rázendíthessek, hogy „Ezzazzahely, ahhol mindeneladóóóóóóóóó, ezzazzahely, ahhol mindenkaphatóóó.” :-)

-heszti-

[2008.11.19.]