Márkus Tibor igazán különleges Bábszínháza

Márkus Tibor jazz-, rock- és klasszikus elemekből épülő szvitje, a Bábszínház végre megszólal koncertteremben is. Három zenekari csoport jelenik meg január 19-én a Fesztivál Színház színpadán, mindegyik más stílus jellegzetességeit képviseli.

Márkus Tibor zongoraművész-zeneszerző a nyolcvanas évek végén tűnt fel a hazai jazzéletben. A Bábszínház című, nagy formátumú szvit három különböző zenekari csoportra írott concerto grosso, amelyben a klasszikus zene, a jazz és a rock elemei organikus egységet alkotnak.

A szvit egyes tételei a három zenekari csoport által képviselt stílusok jellegzetességeit, illetve azok fúzióját, egymásra gyakorolt hatását tükrözik. Így az egyes tételek – amelyeken keresztül egy bábszínházi előadás szereplői körvonalazódnak – klasszikus, jazz és rock hatásokat idéznek, majd korstílusok fokozatos párbeszéde bontakozik ki.

A szereplőgárda éppolyan változatos, akárcsak a régi commedia dell’arte bohózatok jellemkarakterei, aminek következtében a szerző igencsak nagyvonalú hangszeres apparátust vonultat fel a darab megszólaltatásához. Akárcsak Leopold Mozart Játék-szimfóniájában, itt is szerepet kapnak olyan szólamok, amelyeket gyerekek adnak elő, ám külön kihívást jelent, hogy a Bábszínházban profi jazzművészek kíséretében kell helytállniuk az ifjú hangszereseknek január 19-én a Művészetek Palotájában.

A klasszicizáló tételeket persze szabadon szárnyaló jazzimprovizációk követik, amelyekben megint csak a magyar jazz több generációja találkozik egymással. Az előadásban főszerephez jut vetített háttér (álló- és mozgóképek, filmrészletek) és tánc is.

„Mindnyájan egy bábszínház részesei vagyunk. De nem mindegy, hogy mi irányítjuk a bábukat, mi vagyunk a bábuk, vagy csak egyszerűen a közönség soraiból szemléljük az előadást” – vallja művéről Márkus Tibor.

-müpa-

[2009.01.15.]