Camille Saint-Saëns: Orgonaszimfónia, Liszt Ferenc: Esztergomi mise

Camille Saint-Saëns különös szerkezetű és hangszerelésű Orgonaszimfóniájával emlékezett meg a példaképének tekintett Liszt Ferenc haláláról 1886-ban.

Az örök élet diadalának fényével záruló kompozíció egyedi lehetőséget teremt arra, hogy a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem akusztikája, a lassan másfél évszázad óta működő Győri Filharmonikusok technikai-zenei felkészültsége mellett a közönség a Művészetek Palotája új orgonájának hangzásában, színeiben is gyönyörködjék.

A karmesteri dobogón a Nemzeti Énekkar karigazgatója, Antal Mátyás áll, aki most olyan neves muzsikusok nyomába lép, mint Richter Antal, Lamberto Gardelli, Kobayashi Ken-Ichiro, Jurij Szimonov és számos híres, a Győri Filharmonikusok játékát nagyra becsülő karmester.

Az esztergomi főszékesegyház felszentelésére komponált, Missa Solemnis (azaz Ünnepi mise) címen is ismert Liszt-művet nemcsak a magyar, de a szlovák muzsikusok is sajátjuknak érzik, és különös becsben tartják. Annak idején ugyanis a pesti főpróba és a dóm-avató után Pozsonyban tűzték műsorra az Esztergomi misét, ahol ismét a szerző vezényelte a darabot. Az előadás jól sikerült, a tudósítók elismeréssel nyilatkoztak a műről és a közreműködőkről egyaránt.

A Szlovák Filharmónia Kórusának létszáma és hangzása, a szólistaként fellépő Hajnóczy Júlia, Mester Viktória, Gulyás Dénes és Kovács István szakmai múltja, valamint a Győri Filharmonikusok közismerten magas színvonalú játéka nagyszerű előadást sejtet. Várhatóan minden adott lesz ahhoz, hogy a közönség átélhesse a bazilika felszentelésének legendás zenei élményét.

[2006.11.11.]